Akadozik a rendőrök utánpótlása, az elmúlt években ugyanis drasztikusan csökkent a rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma - értesült a Népszava. Míg a miskolci rendészeti szakközépiskolába 2010-ben még 2618-an jelentkeztek, nyolc év elteltével, tavaly már csak 640-en: ez több mint 75 százalékos visszaesés. A körmendi, hasonló profilú intézményben ugyanebben az időtávban 765-ről 328-ra csökkent a jelentkezők aránya, az adyligetiben pedig 1439 helyett csak 501 fiatal akarta folytatni tanulmányait. A szegedi szakközépiskolára vonatkozóan nem kaptunk átfogó adatokat, annyit tudunk, hogy tavaly 151-en végeztek itt. Ez azonban sem az alföldi, sem a többi középiskola esetében nem jelenti azt, hogy ennyien szolgálatba is állnak: jelenleg a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka azonnal leszerel, amint lejárt az idő, míg vissza kell fizetni a képzése költségét.
Vidéken már most akadnak helyek, ahol irodistákat kell az utcára vezényelni, mert egyszerűen nincs ember. Ha nem változnak meg a feltételek, s továbbra is ekkora lesz az érdektelenség a pálya iránt, két-három év múlva ez országosan is általánossá válik – mondta a Népszavának Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Márpedig az utánpótlás finoman szólva is akadozik, s a képzőhelyek vezetői sem túl optimisták. Bagi István, a miskolci rendészeti szakközépiskola igazgatója szerint a tanulói létszámcsökkenés már tartós tendenciának tekinthető, s valószínűleg a 2019-es jelentkezési adatok is ezt igazolják vissza. Az idei pontos számokat azonban csak március közepén tudják majd megmondani, addigra dolgozzák fel mindenütt a február 18-i felvételi határidőre leadott jelentkezési lapokat.
A rendőrség tiszthelyettes utánpótlásának képzési feladatait az adyligeti, a körmendi, a miskolci és a szegedi Rendészeti Szakgimnáziumok biztosítják – tudtuk meg az ORFK-tól – ezekre a helyekre érettségi után lehet jelentkezni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az érettségiző fiatalok száma az elmúlt években jelentősen csökkent: 2009-ben még 90450 fő érettségizett, míg 2017-ben 68255 fő, ami 25 százalékos visszaesést jelent – érveltek. Hozzátették, hogy a Készenléti Rendőrség 2013 óta folytat iskolarendszeren kívüli képzést, 2016 októbere óta országszerte számos helyszínen folyt ilyen típusú határvadász-oktatás, s mindezek eredményeként több ezer jelentkezőből kiválasztva több száz rendőrjelölt végzett, és állt szolgálatba.
A szakszervezeti vezetők szerint azonban nem csupán az általános népességfogyás okozza, hogy minden kevesebben érdeklődnek a rendőri pálya iránt, s szerintük az elkövetkező években tartósan legalább 1200 tanulót kellene felvenni a szakgimnáziumokba, hogy legalább a jelenlegi állapotot stabilizálni lehessen.
- Egyáltalán nem vonzó a rendőri pálya a fiatalok számára – indokolta a drasztikus visszaesést Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője. Szavai szerint ez nemcsak a felvételi jelentkezők létszámán látszik, de már az iskolák nyílt napjain is jóval kevesebb az érdeklődő, mint korábban. Olyan szintű korlátozások vonatkoznak ugyanis a rendőrökre – például mellékállást csak nehezen tudnak vállalni, a törvény értelmében őket, és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik - amelyek nem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel.
Az ügyvivő hozzátette, előbbiek persze a honvédségnél is érvényesek, csakhogy ott magasabbak a jövedelmek, ráadásul a katonaságnál békeidős feladatokat kell ellátni, míg a rendőrök naponta kapnak komoly terhelést az utcán.
- Rengeteg a túlóra, amit 2020-ig ugyan még kifizetnek, de utána már csak szabadnapban lesz jóváírható – magyarázta Gál Sándor. – Ami újabb problémát jelent majd, hiszen már most is komoly létszámgondokkal küzd a testület, s ha a felvételi számok nem nőnek drasztikusan, két-három éven belül lesznek feladatok, amelyekre nem jut ember. Csakhogy a fenti példákból is látszik: nincs elég jelentkező, a fizikai, egészségügyi és tanulmányi követelményeket pedig nem lehet lejjebb vinni, mert akkor akár az utcáról is be lehetne öltöztetni bárkit rendőrnek.
- Hiába mutatnak vonzó képet a szakgimnáziumok a rendőri pályáról, ha az ismerősöktől és a sajtóból mást hallanak a diákjelöltek – jegyezte meg Gál Sándor. – Egy frissen végzett rendőr 130-140 ezer forint nettót keres, emellett rozsdás zuhanyzóban, málló vakolatú öltözőben ér véget a napi szolgálata. És hiába jelentik a főkapitányságok folyamatosan, hogy nagy a baj, nem látni a hajlandóságot a kormány vagy a Belügyminisztérium részéről, hogy megállítanák a negatív folyamatokat – tette hozzá. A másik érdekvédő, Bárdos Judit szerint tíz éve folyamatosan csökken a rendőrnek jelentkezők száma, de az utóbbi két-három esztendőben drasztikussá vált a visszaesés.
- A fiataloknak nem hozott semmi az életpálya-modell – indokolta a rendőri pálya leértékelődését. – A kormány nem becsüli meg a rendőri munkát, az illetékesek például nem értik meg, nem a túlórákból akarnak megélni az emberek. És az sem vonzó, hogy a határon a drótkerítés mellett sétálgasson az ember. Nincs perspektíva, megszűnt a szolgálati nyugdíj, ami adott egyfajta biztonságot a felszerelőknek. Felül kellene vizsgálni az életpálya-modellt, meg kellene emelni az illetményalapot, ami 2008 óta változatlan, hogy legalább azok ott maradjanak meg a testületnél, akik elvégezték a szakgimnáziumot.
