Szinte unalomba fulladt a versenyszféra legnagyobb szakszervezeti tömörülésének zárt körben megrendezett kongresszusa, legalábbis a kiszivárgott hírek szerint vita nélkül fogadták el a küldöttek az előző négy év munkájáról készített elnökségi beszámolót.
Csak a jelöltek programbeszédei közben élénkült meg a hangulat, amikor a három elnökjelölt közül Székely Tamás eddigi alelnök bejelentette visszalépését. Egyes elemzők korábban már úgy fogalmaztak lapunknak, hogy a közte és Kordás László elnök között zajló párharcban Herczegh Mária, a szövetség nőtagozatának vezetője lehet a nevető harmadik, akit végül a tömörüléshez tartozó szakszervezeteket is megosztó két férfit kihagyva megválasztanak új elnöknek. Nem így lett. Kordás meggyőző fölénnyel győzte le riválisát. Alelnöknek Székely Tamást választották.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) 2013 decemberében alakult meg, a szervezet elnöke 2015 februárja óta Kordás László. A régi-új vezető 2016-ban és a tavaly év végén sem írta alá a következő évi bérmegállapodást a kormánnyal, mert kevésnek tartotta a minimálbér emelés mértékét. A tömörülést és vezetőit többször azzal vádolta a kormánypárti média, hogy egybemosódik a szerepvállalásuk az ellenzéki pártok akcióival, illetve, hogy felelőtlenül hirdettek országos sztrájkot, miközben egy ilyen egységes akciónak nincsenek meg a feltételei. Kordás László ott folytathatja, ahol tegnap abbahagyta.
Az elkövetkező négy év legfontosabb célkitűzése, hogy a minimálbér érje el a társadalmi minimum szintjét, vagyis ne csak a szűken vett megélhetés költségeit fedezze, hanem lehetőséget adjon egy váratlan kiadás kifizetésére, netán egy egyhetes nyaralásra – felelte lapunk kérdésére Kordás László. A MASZSZ újraválasztott elnöke hozzátette, hogy ezért folytatják a létminimum számítások támogatását.
Arra a kérdésre pedig, hogy miben kell változtatni a szövetség eddigi munkáján, a tagszervezetek, munkahelyi szervezetek felkészítését nevezte meg az első helyen, mert kemény érdekharc, bérharc várható a következő években is. Mindenképpen meg kell állítani a bérek eddigi leszakadását, mert a V4 országok elhúztak mellettünk, tarthatatlan, hogy ebben a tekintetben Románia az ország versenytársa – érvelt az elnök.
Helyi akciókra kell koncentrálni, akár nemzetközi szakemberek bevonásával felkészítik a szervezeteket a sikeres tagtoborzásra, arra, hogy hogyan kell a munkáltatóval tárgyalni, milyen adatokat kell bekérni tőle, hogy sikeres bérharcot lehessen vívni - ígérte az újraválasztott vezető. A felvetésre pedig, hogy mindez cseppet sem befolyásolja a törvényhozókat a dolgozókra nézve hátrányos jogszabályok elfogadásában, Kordás úgy reagált, hogy ezért kell olyan helyzetet teremteni, amikor a kormány kénytelen tárgyalni a szakszervezetekkel. Az országos sztrájkelőkészítő bizottság munkája például sokat javított a tömörülések és az egyes szakszervezetek közötti információáramláson és koordináción, innen kell továbblépni- tette hozzá a MASZSZ újraválasztott elnöke.
