Az egyre sebesebb takarékszövetkezeti integráció következtében (és az ATM készülékek tömeges leszerelése miatt) a jövőben több mint kétezer kistelepülés marad alapvető pénzügyi szolgáltatás nélkül. Közismert, hogy 2020-ra - a Takarékcsoport keretében – egy nagy, univerzális bank fogja működtetni az egykori takarékszövetkezeti vagyont. Korábban már prognosztizáltam, hogy Magyarország új, várhatóan egyik legnagyobb bankja nem fogja szem előtt tartani a kisbefektetők és a falusi lakosság érdekeit. A veszteséges egységeket kíméletlenül bezárja, a helyi polgárok pénzét nyers üzleti logika alapján begyűjti/kezeli, és a felszabadult forrásokat majd kizárólag nyereséges üzletágakba fekteti. Az alakuló országos nagybank – nevezzük csak TankBanknak – simán maga alá gyűri (legázolja) a tradicionális szövetkezeti hitelintézeti rendszert.
Úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzati vezetők és az érintett térségek országgyűlési képviselői csak most jöttek rá, hogy településeik az egyre erősödő központi akarat áldozataivá váltak. És persze most kapkodnak, panaszkodnak, siránkoznak, mert rádöbbentek, hogy felgyorsul az általuk vezetett/képviselt település gazdasági és szociális leépülése.
A helyi önkormányzati emberek, a közgyűlési elnökök és a magyar vidék – elsősorban kormánypárti – parlamenti képviselői fejüket lehajtva és ölbe tett kézzel szemlélték, illetve 2013-ban szolgai módon megszavazták, hogy az állam arcátlanul kisajátítsa a magántulajdonláson alapuló szövetkezeti vagyont, ezzel megszerezve az egész takarékszövetkezeti rendszer feletti irányítás jogát. Min vannak most meglepődve? Mire számítottak az erőszakos integráció eddigi tapasztalatai alapján? Miért lapítottak eddig? Már évekkel ezelőtt látható volt, hogy az új pénzügyi alakzat a takarékszövetkezeti struktúrát a saját érdekeinek megfelelően alakítja át, és csakis az üzleti megfontolások érvényesülhetnek. Veszteségfinanszírozás nincs, tehát a nem rentábilis egységekre rövid időn belül lakat kerül. Ez részben már meg is történt.
Elcsodálkoztam, amikor azt olvastam, hogy Mezőkovácsházán ülésezett a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása és az Orosházi Kistérség Többcélú Társulásának tanácsa, hogy megvitassák, mihez is kezdjenek a Békés Takarék Szövetkezet azon szándékával, miszerint február 18-án bezárja a kistelepülési fiókjait. A társulási tisztségviselők azon nyomban jól fel is háborodtak. Szem nem marad szárazon.
A Békés Takarékszövetkezet honlapja szerint 67 kirendeltséget üzemeltet a 75 településes megyében. Ez hatalmas lefedettséget jelent, még akkor is, ha a megye egy-egy városában (22-t számoltam) több fiók is működik. Bátran kimondható, hogy a szövetkezet minden második faluban jelen van és szolgáltat (még). A megye déli szegmensében 32 település található (ebből 9 város). Várható, hogy csak ebben a térségben minimum 10-15 község lakosságát rekesztik ki a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségéből. A két „harcias” társulási tanács közös határozata „felkéri Simonka György országgyűlési képviselő urat, valamint a társulás elnökét, hogy járjon el az ügyben, a Békés Takarék Szövetkezet kirendeltségeinek vezetőivel kezdeményezzen párbeszédet a fiókok megtartása érdekében.”
Azért az elég vicces, hogy a helyiek közül bárki is komolyan gondolja, hogy kirendeltség vezetők határozhatnának egy szövetkezeti egység nyitva vagy zárva tartásáról. Továbbmegyek: a szövetkezet elnökének szava sem számít, mivel a döntéseket Budapesten a TankBank vezetősége hozza. A közpénzből felpumpált pénzintézet testületeiben a hatalom emberei ülnek, akik kormányzati stratégia mentén hajtják végre a parancsokat. Békés megyében is, országos szinten is.
Én úgy tudom, hogy Simonka György lobbiereje az utóbbi időben valamelyest csökkent. Tavaly októberben a Legfőbb Ügyészség – elsősorban költségvetési csalás gyanúja miatt - kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amit aztán az Országgyűlés el is fogadott. Simonka – vélem én – már nem befolyásos politikus. (Amennyiben tévedek, akkor nagyobb a baj, mint hinnénk.) Ugyan nem száműzték a „családból”, de magára hagyták. Odahaza – Békés megyében - kistérségi szinten talán ideig-óráig még megpróbálhatja eljátszani a fontos ember szerepét, de érdemi kérdésekben már nincs és nem is lehet szava.
„Nem értünk egyet a dél-békési településeken egyeztetés nélkül történő tak.szöv fiókok megszüntetésével! Egyetértünk viszont a településeken élők felháborodásával, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy a településeinken a kirendeltségek megmaradjanak. Ez a véleménye a dél-békési polgármestereknek, valamint nekem is, amit harminc település vezetője egyhangúlag fogadott el közös határozatban.” (Simonka György)
Nem vagyok egy nótás kedvű fazon, most mégis eldúdolom a közismert dalszöveget, amely akár a rogyadozó takarékszövetkezeti rendszer (és Simonka úr) himnusza is lehet: „Késő minden, kisöreg! Eső után köpönyeg!”