Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. - Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza.
Hasonlóan sok a belépő a nem központi munkahelyeken dolgozó köztisztviselők körében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének honlapján naponta 5-6 ember tölti ki a belépési nyilatkozatot és fizeti be a tagdíjat – sorolta az adatokat Boros Péterné elnök. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője hasonló érdeklődésről számolt be a közszféra többi területén is.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke nem ilyen optimista. Kuti László saját tagságuknál nem tapasztal ekkora ugrást, de úgy látja, egyértelműen javult a szakszervezetek presztizse.
A versenyszféra egy részében is megkezdődött a dolgozók önszerveződése – számolt be a fordulatról lapunknak Trembulyák Péter, a Liga Szakszervezetek egyik szervezési koordinátora. Általánosnak tartja a tíz százalékos létszám emelkedést, de kiemelte, hogy például a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete megduplázta tagjainak számát, miután a munkatársaknak tetsző bérmegállapodást kötöttek a munkáltatóval. A Ligában azt tapasztalják, hogy most kezdenek szerveződni a dolgozók a könnyűiparban, a feldolgozó iparban, logisztikai cégeknél, már nem félnek attól sem, ha elveszítik a munkájukat. - A szervezést a munkahelyeken kívül kezdjük és csak akkor jelentjük be a munkáltatónak a szakszervezet megalakulását, mikor jogerősen megtörtént annak bejegyzése, mert a szakszervezeti vezetőt ez előtt nem védi a jog – ismertette a taktikát Trembulyák Péter.
Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós trendforduló történt-e a szakszervezetek hazai megítélésében, de az biztos, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az érdekvédelmi szervezetek jelentősége – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet elemzője is úgy látja, ott erősödik a szakszervezetek szerepe, ahol baj van, ahol támadás éri a dolgozókat. Ha a szakszervezeti vezetők ügyesen irányítják a folyamatokat, ha erős nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, akkor szerinte az is elképzelhető, hogy a kabinet a népszerűsége megőrzése érdekében valamennyit enged akár az országos érdekegyeztetés rendszerének átalakításában is. A Fidesznél kiszámíthatatlan, hogy mikor engednek a közhangulat nyomására és mikor keményítenek be, csak az számít, mi hoz nekik népszerűségben – hangsúlyozta Virág Andrea. A Republikon kutatója úgy véli, presztizsük mostani növekedésére az érdekvédelmi szervezetek később is alapozhatnak, széles körű tiltakozásokat szervezhetnek minden esetben, ha a kormány túllépi az elviselhető határokat. Az is biztos azonban szerinte, hogy az egyes szakmáknak a sikerhez politikai konfrontációkat is fel kell vállalni.
