Keményebb menekültügyi eljáráson dolgozik a német szövetségi kormány, az elutasított és távozásra kötelezett menedékkérők hazajuttatásáról szóló szabályok reformjának tervezetét csütörtökön indította tárcaközi egyeztetésre a téma felelőse, a Horst Seehofer vezette belügyminisztérium.
A „rendezett visszatérés törvény” elnevezésű jogszabálytervezet bevezetőjében kiemelték, hogy csak akkor lehet elég erőforrást összpontosítani Németországban a védelemre szoruló emberek támogatására, „ha gondoskodunk arról, hogy a végrehajtandóan távozásra kötelezettek valóban el is hagyják az országot.”
A gond nagyságát jelzi, hogy tavaly 31 ezer tervezett kitoloncolás fulladt kudarcba, és szűk 26 ezer kitoloncolást sikerült véghez vinni. A kudarc jellemző oka, hogy a kitoloncolásra jelölt illető eltűnik tartózkodási helyéről, mire megérkeznek érte a rendőrök.
Ezért a tervezett szigorítások között szerepel, hogy büntetést kaphat, aki figyelmeztet kitoloncolásra jelölt embereket a hatósági művelet közelgő kezdetére – írja az MTI.
A német kormány tovább szélesítené a kitoloncolási és az úgynevezett kitoloncolási biztonsági őrizetbe vétel lehetőségét, és a férőhelyek hiánya miatt
A tervezett reform több eleme mellett ezt is felháborodással fogadták menekültügyi civil szervezetek, a belügyminisztériumban viszont hangsúlyozták: úgy szerveznék meg a kitoloncolásra jelölt emberek elhelyezését, hogy ne kelljen érintkezniük elítélt bűnözőkkel.
Szigorúbban lépnének fel mindazokkal az elutasított menedékkérőkkel szemben is, akik büntetett előéletűek és valamilyen okból nem lehet hazatoloncolni őket. Ezek az emberek csak a számukra kijelölt településen, járásban lakhatnának, rendszeresen jelentkezniük kellene a rendőrségen és állandóan viselniük kellene lábbilincsnek is nevezett elektronikus nyomkövető jeladó készüléket.
A tárca kimutatása szerint tavaly év végén mintegy 236 ezer olyan ember élt Németországban, akit jogerősen távozásra köteleztek. Többségük elutasított menedékkérő, de olyan külföldiek is vannak közöttük, akik a vízumuk lejárta után nem hagyták el az országot.
A 236 ezer közül nagyjából 180 ezer embernek nem kell rögtön távoznia, ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek például tanulmányaik miatt vagy azért, mert nem tisztázott a személyazonosságuk, és ezért nincsen úti okmányuk.
