Mike Pompeo amerikai külügyminiszter érkezéséről, az orosz–magyar viszonyról, energiabiztonsági kérdésekről és a vámháborúról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Figyelőnek adott interjújában.
A kormányfő – azzal kapcsolatban, hogy miért állhatott az amerikaiak érdekében éppen most Budapestre látogatni – közölte:
Mint mondta, a szövetség nem azt jelenti, hogy minden kérdésben minden érdekünk egybeesne, de „ezt Magyarországon az atlantista külpolitika hangadói általában el szokták felejteni”.
A védelmi együttműködéssel kapcsolatban Orbán egyebek mellett azt mondta: egy kilencvenes években kötött szerződést ideje felváltani egy újjal, amely azt rendezi, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák hogyan mozoghatnak az országunkon belül, illetve hazánkból kifelé.
– mondta, és kitért arra is, hogy a megállapodás ratifikálásához nincs szükség az Alaptörvény módosítására.
A másik megállapodás arról szól, hogy beruházunk egy közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerbe. Orbán ezzel kapcsolatban közölte: minden országnak szüksége van arra, hogy területének stratégiai pontjait megvédje, és a levegőből fenyegető katonai veszélyeket képes legyen elhárítani, ám Magyarországnak ez a képessége elavult.
Hozzátette, hogy fontos az orosz–magyar viszony, de Magyarország katonai biztonsága az első. Szerinte a jó oroszpolitikának két alappilléren kell állnia, ezek a következők:
Európának az Egyesült Államok katonai ereje nélkül is képesnek kell lennie arra, hogy a kontinens katonai biztonságát Oroszországgal szemben biztosítani tudja, ezért Magyarország az európai közös hadsereg gondolatának elkötelezett híve,
a lehető legélénkebb gazdasági kapcsolatot építsünk ki Oroszországgal.
Orbán arról is beszélt, hogy az orosz–magyar kapcsolatrendszer fontos eleme az energiakérdés. Szerinte az Ukrajnán keresztül érkező gáz jövője kérdéses, ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy az Északi Áramlat déli ikertestvére is megépüljön.
A fekete-tengeri vezeték építéséről elmondta: ott az Exxon nevű amerikai mamutvállalat van pályán, az ő álláspontjuk szerint azokkal a feltételekkel, amelyeket a legutóbbi törvénymódosításokkal kialakított Románia, nehéz lesz nyereséges módon kitermelni azt a lelőhelyet. Ez pedig rossz hír Magyarország számára is, mivel érdekünk, hogy Románia minél nagyobb mennyiségű gázt tudjon kitermelni, és így lehetőségünk legyen az egyetlen, nem orosz forrásból származó gázhoz hozzáférni.
Szó volt az LNG-terminálról is, amelybe amerikai cseppfolyós gázt táraznának be – erről a miniszterelnök azt mondta, hogy
Orbán szerint ezért jó hír, hogy az Olaszországból Szlovénián át Magyarországra érkező gázvezetéket sikerült felvetetni a fontos EU-s projektek listájára. Meg fogjuk építeni azt is, így hozzáférünk majd az olasz LNG-terminálhoz – tette hozzá.
Hazánk energiabiztonságának kapcsán kijelentette: a kormány energiapolitikájának legfontosabb elemei az ellátásbiztonság és a rezsicsökkentés fenntartása.
Az interjúban szó volt a vámháborúról is. A miniszterelnök leszögezte: megérti az amerikai elnök álláspontját, hogy az Európával szembeni, kedvezőtlen külkereskedelmi mérleget meg kívánja változtatni.
Orbán szerint nekünk a vámtarifák csökkentésével kellene próbálkoznunk, egy olyan ellenjavaslatot kéne letennünk az amerikaiak asztalára, amely további kölcsönös vámtarifa-csökkentéseket idézne elő.
Orbán Viktor legfontosabb kijelentéseit tekintve egyébként nem állított újat. Négy évvel ezelőtt ugyanis, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár egy nap különbséggel látogatott Budapestre, a magyar kormányfő azt mondta egy háttérbeszélgetésen újságíróknak: alapvetően elhibázottnak tartja azokat a lengyel, román, akár német stratégiai elképzeléseket, amelyek tartós és erős amerikai jelenléttel-befolyással számolnak a közép-európai térségben.
A mostani interjúban gyakorlatilag megismételte ezt a gondolatmenetet: „mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós elem”. Ugyanígy régóta ismert, hogy a magyar kormányfő az egyik fő támogatója a közös európai védelmi erő megteremtésének – ugyanakkor továbbra is azon az állásponton van, hogy a magyar kormány képes tisztán üzleti alapon jó kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, és ellen tud állni az onnan érkező politikai befolyásolási kísérleteknek.
