Mindezt Karsai Dániel ügyvéd mondta el az Indexnek. Az ellenzéki képviselők szólásszabadsághoz fűződő emberi jogaik sérelme miatt fordultak a strasbourgi bírósághoz. Az ügyvéd szerint nemcsak arra van még idő, hogy a Strasbourgban összevont indítványhoz további, a közmédia székházában nyilatkozati lehetőséget nem kapott ellenzéki országgyűlési képviselők (összesen 17-en jártak ugyanis a közintézményben) csatlakozzanak az indítványhoz saját panaszukkal, de az ügyet további jogsérelmeket firtató panaszokkal is kiegészíthetik, miután a magyar nyomozati szervek elutasították az érintettek mentelmi jogainak sérelmére, illetve hivatalos személy elleni erőszak miatt tett bejelentéseit.
Az eljárás független a hazai büntetőeljárásoktól, amelyek közül a képviselők sérelmére történt feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, sőt jogosnak mondta ki az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen december közepén az MTVA székházban alkalmazott erőszakot, miközben ismeretlen tettesek ellen ellen nyomozást rendelt el „a közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete és más bűncselekmények gyanúja miatt”.
A képviselők a feljelentés elutasítása ellen panasszal élhetnek az ügyészségen, illetve pótmagánvádlóként léphetnek fel a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt benyújtva. Ha viszont már minden magyarországi jogorvoslatot kimerítettek, úgy akár további strasbourgi panasszal, azaz decemberi beadványuk kiegészítésével is kárpótlást kérhetnek a nemzetközi jogi fórumon.
Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő került kapcsolatba még decemberben a strasbourgi tapasztalattal rendelkező jogásszal, aki elvállalta az érintettek képviseletét. Az MSZP választmányának elnöke az Indexnek azt mondta, szeretné elérni, hogy mihamarabb valamennyi érintett képviselőtársa a nemzetközi bírósághoz forduljon, mert szerinte a példátlan decemberi jogsértések precedensértékű nemzetközi ítéletet eredményeznek majd, miközben Magyarországon emiatt nem is, inkább ellenük nyomoznak a hatóságok.
"Nyilvánvaló, hogy nem mi, hanem ellenünk követtek el jogsértést, akárhogyan is akarja ezt eltussolni a hatalom. Ráadásul ami az MTVA székházában történt, egy uniós országban, Európa közepén példátlan" - mondta Kunhalmi, azt is hozzátéve, azért szervezi, hogy nemcsak ebben az ügyben, hanem a magyarországi jogorvoslati utakat kimerítve az MTVA-székházban történt incidensek, sőt Kövér László fideszes házelnök december 12-i ülésnapot érintő büntetései miatt is együtt, egységben lépjenek fel Strasbourgban, mert így az európai közvélemény is nagyobb eséllyel figyel fel arra, mi folyik Magyarországon. Kunhalmi a nemzetközi pernek azért is tulajdonít nagy jelentőséget, mert el lehet képzelni, ha velünk szemben így lépnek fel, ezt meg merték tenni, akkor egy képviselői jogokkal nem rendelkező állampolgárral miként bánnak.
Azt egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor lesz érdemi eredmény Strasbourgban, az ügy ugyanis még nem kapott sürgősséget, de az eset jelentősége, a képviselői jogsérelmek súlyossága miatt Karsai Dániel szerint még ez is megtörténhet.
A strasbourgi beadványokat ugyan a képviselők egyenként nyújtották be, de ott egyesítették az ügyeket, így közös ügyszámot is kaptak. Mint elmagyarázta: az emberi jogi bíróság egyéni panaszjog alapján működik, így beadványaikban is egyéni eseteiket ismertetik az érintettek. Ám az egységes, hogy a képviselők a szólásszabadságuk megsértésére hivatkoznak: "az elhíresült öt pont, de már maga az, hogy bementek az MTVA székházába is egy szimbolikus szólás volt, tiltakozni akartak az ellen, ahogy a közmédia működik” - magyarázta a jogsérelem lényegét az ügyvéd, hozzátéve, ami azóta történt és történik Magyarországon, az pedig a joggal való visszaélés iskolapéldája.
A strasbourgi eljárások akár két-három évig is eltarthatnak, de
