Tiborcz;Elios;

- Tiborcz-botrány: eltűnt egy feljelentés

Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból – ismerte el lapunknak a technológiai minisztérium. Az ügyészség közben elvesztett egy irat.

„Bölcs döntés, amely megoldja az Európai Unió problémáját, de a magyar adófizetőkét nem.” Ezt nyilatkozta Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Népszavának, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy – miként azt tegnap megírtuk –, az Orbán-kormány visszavonja a Brüsszelnek kifizetésre kiküldött számlák közül a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető, botrányos körülmények között odaítélt Elios-beruházások tételeit. Nyilatkozatával Gräßle arra utalt, hogy az uniós intézményrendszernek már nem kell hivatalból foglalkoznia a visszaélés-sorozattal, ettől azonban a magyar államot ért 13 milliárdos kár még nem lesz kisebb.

Lapunk információi szerint a kormányzat további lépéseket is tehetett azért, hogy kimentse Tiborczot az eljárások alól. Ebbe a körbe sorolható, hogy az ügyészség „nem találja” azt a feljelentést, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tett tavaly az Elios-ügyben a hatóságok bűnpártolásnak tűnő magtartása miatt ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés gyanújával. Úgy tudjuk, az ORFK a följelentést 2018. augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította, ott viszont úgymond nyoma veszett. Jávor érdeklődése nyomán az elmúlt napokban sem az ügyszám, sem a feljelentő neve, sem az Elios név alapján nem tudtak ráakadni. Mint emlékezetes, egy másik, az Elios és a pályázatok kiírója közötti összeférhetetlenség és összejátszás ügyében az LMP által tett följelentés már eredménytelennek bizonyult, azt a nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva zárták le. A Jávor által indított másik eljárásban viszont azt kellene vizsgálni – szintén az OLAF, vagyis az EU által részletesen dokumentál esetekben –, hogy megvalósult-e a bűnpártolás vagy más hivatali visszaélés a kedvezményezett önkormányzatok, illetve a megbundázott pályázatokról a Tiborcz-cég számára kedvezően döntő Miniszterelnökség részéről.

Közben egyre érdekesebb az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációja. Kedden a tárca még csak azt ismerte el, hogy voltak olyan tételek, amelyek kikerültek az elszámolásból. Tegnap viszont arra a kérdésünkre, hogy csak Elios-os számlákat nem küldenek ki Brüsszelbe, vagy más tételeket sem, a minisztérium azt közölte: „Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal.” Vagyis a tárca közvetve elismerte, valóban visszatartanak Elios-számlákat. Arra viszont már nem válaszoltak, hogy ha a magyar rendőrség mindent rendben talált a Elios közbeszerzései körül, miért kellett mégis kivenni utólag az uniós finanszírozás köréből ezeket.

Update: Nincs újabb Elios-nyomozásAz ügyészség – lapunk csütörtöki cikkére reagálva - „valótlan híresztelésnek” nevezte, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének az Elios-botrány kapcsán hivatali visszaélés ügyében tett feljelentése elveszett volna. A Központi Nyomozó Főügyészség lapunknak azt írta: Jávor február eleji érdeklődése nyomán február 6-án levelet küldtek a politikusnak, amelyben jelezték, hogy – mivel egy korábbi, hasonló tárgyú feljelentéshez képest (amelyet elutasítottak) „újabb adat vagy bizonyíték nem merült fel”, ezért az EP-képviselő feljelentésének érdemi elbírálására nem került sor. Az ügyészség levele a szerdai napon, cikkünk megírása után érkezett meg Jávor irodájába. 

Totális kudarc a szakképzési reform, állítják szakértők. Az innovációs tárca stratégiája technikummá nevezné át a szakgimnáziumokat és csökkentené a terhelést. Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát a Szakképzés 4.0 című, lapunk birtokába jutott háttéranyag szerint.