Az Európai Parlament (EP) nem csökkentené, hanem a jelenlegi szinten tartaná a regionális támogatásokat az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésében.
A képviselők tavalyi árakon 378,1 milliárd eurót költenének a fejletlenebb térségek felzárkóztatására és a szociális különbségek kiküszöbölésére. Ez 12,5 százalékkal — majdnem 50 milliárd euróval — több, mint amennyit az előterjesztő Európai Bizottság (EB) eredetileg javasolt.
A szerdán elfogadott jelentés az EP álláspontját rögzíti a következő hosszútávú költségvetés harmadát kitevő támogatási politikáról. A hét közösségi alap — köztük a kohéziós és a szociális alap — finanszírozási szabályait rögzítő rendeletet a kormányoknak is el kell fogadniuk. Az intézményközi egyeztetés várhatóan a jövő héten megkezdődik.
A parlament szerint nemcsak a fejletlenebb régiók felzárkóztatására rendelkezésre álló összeget kell növelni, hanem az uniós társfinanszírozás mértékét is. A képviselőtestület azt kéri, hogy a legelmaradottabb térségek esetében ez maradjon 85 százalék, szemben az EB által kezdeményezett 70 százalékkal.
A képviselők elsősorban a kis- és közepes vállalatok versenyképességének javítására, az energiahatékonyságra és a klímaváltozás leküzdésére fordítanák a forrásokat. A szociális alapból származó támogatások jelentős részét a szegénység és a fiatalkori munkanélküliség felszámolására költenék. A migránsokat befogadó régiók is kiemelt segítségre számíthatnának a közösségi büdzséből.
A parlament ugyanakkor leszavazta, hogy a felzárkóztatási alapok odaítélését a tagállamok gazdaságpolitikai vállalásainak a teljesítésétől tegyék függővé. Mint a jelentés egyik szerzője, a német szocialista Constanze Krehl fogalmazott: “Nem lehet büntetni a régiókat a nemzeti kormányok mulasztásai miatt”.
