Vagyis furcsa helyzet állt elő: hosszú vita után lényegében igennel mondott nemet az MTA a „Palkovics-tervként” elhíresült tudományfinanszírozási elképzelésre. Ez alapján az MTA kutatóhálózatának egyetemekkel és más kutatóintézetekkel versenyezve, pályázatok útján kellene pénzt szereznie a működtetésre.
A testület többségi szavazással elfogadott határozatában az elnökség felkérte Lovász László elnököt, hogy "haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat" Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról - áll az MTI-hez eljuttatott határozatban.
Az akadémiai kutatóközpontok főigazgatóitól és az önálló jogállású intézetek igazgatóitól azt kéri az MTA elnöksége, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében előkészített támogatási igényeiket terjesszék fel az akadémia elnökéhez - olvasható a határozatban.
"Az elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy - a Professzorok Batthyány Köre által tett és az ITM miniszter által is elfogadott javaslattal összhangban - a kutatóintézet-hálózat igényeit abban az esetben továbbítsa az ITM minisztere, valamint az NKFIH elnöke részére, ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják" - tartalmazza az elnökségi határozat.
– A pályázati rendszerrel azt akarja eltakarni a minisztérium, hogy szabálysértésre kényszeríti az MTA-t – mondta lapunknak Mende Balázs, az ADF tagja. Mivel az Akadémiától – szemben az egyetemekkel és más állami kutatóintézetekkel – megvonták az alapfinanszírozást, és ha azt a továbbiakban sem biztosítja a költségvetési törvényben előírt módon a minisztérium, a kutatásokra szánt pályázati pénzekből kellene fizetniük az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is. Mende szerinte ebben az ügyben az Akadémia vezetése csak két rossz közül választhatott, a következményekért pedig a kormányzat a felelős.
Egy másik akadémiai dolgozó szerint, noha az MTA elnöksége korábban úgy nyilatkozott, a kutatóintézetek főigazgatói egységet alkotnak a minisztériummal szemben, valójában nagy a megosztottság – a Palkovics vezette ITM épp erre törekedett, amikor az Akadémia elnökét megkerülve külön egyeztetéseket indított a főigazgatókkal. A Népszavának nyilatkozó, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgozó kutató szerint a bölcsész- és társadalomtudományok veszítenek a legtöbbet, ha a Palkovics-modell életbe lép, míg a természettudományos és műszaki kutatóintézetek jól kerülhetnek ki a helyzetből. A kutatóhálózat tervezett szétdarabolása során Palkovics utóbbiakat helyezné át abba az állami kutatóközpontba, amit a hírek szerint Eötvös Lorándról neveznek majd el. – Azok az intézetek, amelyek ide kerülnek, megnyugodhatnak – vélekedett a kutató.
Lapunknak az akadémiai kutatóhálózat több munkatársa is úgy nyilatkozott, előrelépés az elnökség döntése, amit információink szerint hosszas, kétszer másfél órás vita előzött meg, és nem volt róla név szerinti szavazás.
Egyik forrásunk szerint most több lehetősége lesz a kormánynak:
Elképzelhető, hogy maradnak az eredeti tervek, azaz a kutatóintézeti hálózatot leválasztják az MTA-ról.
Az is lehetséges, hogy a kormány tárgyalásokba kezd az Akadémiával, amelynek a vége valamilyen, kompromisszumok árán elinduló reform, átalakítás lesz.
Harmadik opcióként azt említették, hogy a kabinet az elnökségi döntés egyes elemeit elfogadja, másokat elutasítja.
Azt pedig, hogy a kedd délutáni tüntetéssel egyidőben Orbán Viktor nyílt levélben válaszolt a Lendület-program kutatóinak, úgy értékelték, a kormányfő tulajdonképpen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter helyett válaszolt. Forrásaink szerint egyébként az akadémiai kutatók nyomása, tiltakozása mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen döntés született az elnökség részéről.
