;

Tiborcz István;OLAF-vizsgálat;Elios-ügy;

Forrás: Facebook/Orbán Viktor hivatalos oldala

- Így mentik Tiborczot: inkább nem kérjük az EU-támogatást

Miután az OLAF szabálytalannak ítélte az Elios-lámpacseréket, a kormány visszavonta a támogatási igényt. Így az adófizetők finanszírozzák a korrupt beruházásokat.

A magyar adófizetőknek 13 milliárd forintjukba kerül, hogy a kormány kimentse Orbán Viktor vejét a szabálytalan Elios-beruházások miatt indult uniós eljárásból: visszavonják az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) által korruptnak talált közvilágítási projektek támogatási kérelmét, hogy megszűnjön a brüsszeli vizsgálódás jogalapja. Ez már a második mentőöv, amit egy fél éven belül kap a volt Tiborcz-cég: novemberben a rendőrség „bűncselekmény hiányában” megszüntette az OLAF ajánlása alapján indított nyomozást (az eljárás mélységére jellemző, hogy az érintett városok többségétől a beruházások papírjait sem kérte el a rendőrség).

Az Elios-ügyben annak idején az OLAF-hoz forduló Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hozta nyilvánosságra a blogján, hogy több, egymástól független hazai és uniós forrás szerint 

kiveszik a Brüsszelbe küldendő számlacsomagból az Elios vitatott közvilágítási beruházásainak számláit, lemondva a már elvégzett lámpacserék EU-finanszírozásáról. Ennek egyetlen észszerű indok az lehet, hogy az Orbán-kabinet belátta: az előrehaladott OLAF-vizsgálat során részletesen dokumentált csalássorozat miatt esély sincs rá, hogy a kérdéses tételeket az EU jogszerűnek ítélje és kifizesse

– magyarán a projektek idején Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez kötődő vállalkozás visszaélései miatt a hazai adófizetők kénytelenek finanszírozni az eredetileg uniós támogatással elindított fejlesztéseket.

Mint emlékezetes, az OLAF évekig tartó vizsgálat után 2017 végén az Elios összesen 35 hazai beruházásánál talált súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket. Tiborcz üzlettársának cége részese volt az érintett pályázatok kiírásának, a tendereken egyoldalúan az Elios számára kedvező feltételeket határoztak meg (az első alkalommal, Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármestersége idején nem kértek referenciát az energiatakarékos led-lámpákkal pályázó Eiostól, a későbbi esetekben pedig olyan referencia bemutatását írták elő, amellyel csak az Elios rendelkezett), érthetetlen módon lerövidítették a kötelező karbantartás határidejét, maguk a beruházások pedig indokolatlanul drágák voltak. Utóbb az is kiderült, hogy az Elios-lámpákkal rengeteg a műszaki probléma: nem teljesültek az alacsonyabb energiafogyasztásra és kisebb karbantartásigényre vonatkozó vállalások, ráadásul, ahogyan a HVG a napokban megírta, a fényteljesítményük sem megfelelő, sötétbe borultak miattuk a megújult világítású városrészek, emiatt Hódmezővásárhely, Vác és Szombathely is a világítótestek újbóli lecserélése mellett döntött (de Dunaújvárosban, Szekszárdon, Kecskeméten is sok a panasz a sötétségre).

Az OLAF vizsgálati jelentéséből, amely rendszerszintű, az államigazgatás és az önkormányzatok közreműködésével végrehajtott, ugyanazt a mintát követő csalásokat állapított meg, a 24.hu közölt részleteket tavaly, néhány város esetében pedig a Népszava is hozzájutott vizsgálati anyagokhoz. A kormány viszont mondvacsinált indokokkal igyekszik titokban tartani az anyagot (Jávor, aki képviselőként belenézhetett a jelentésbe, megpróbálta kikérni a papírokat a Palkovics László vezette minisztériumtól, de a tárca elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy a közzétételhez nem fűződik jelentős közérdek; érdekesség, hogy a 4-es metró beruházásának inkább az ellenzék számára kényelmetlen OLAF-jelentést gondolkodás nélkül nyilvánosságra hozta a kormány).

Az Orbán-kabinet Jávor Benedek információi szerint megpróbálta meggyőzni az ügyben jelenleg is eljárást folytató Európai Bizottságot, hogy az OLAF-vizsgálat nem volt megalapozott, de nem járt sikerrel, ezért döntött a számlák visszatartása mellet. A képviselő arra hívta föl a figyelmet: az EU-támogatás híján minden magyar állampolgár 1300 forinttal járul(t) hozzá a Tiborcz-Orbán házaspár saját lábra állásához. 

"A magyar gazdaságból" támogatták az EliostLapunknak az üggyel kapcsolatos megkeresésére az illetékes innovációs és technológiai tárca terjedelmes, ám a konkrét esetet nem érintő választ küldött. Azt írták: Magyarország a rendelkezésre álló uniós keret 100 százalékát ki tudta használni, nem vesztett forrást. A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megemelje az uniós forrásokat, így az elszámolásból kikerülő tételek esetén is száz százalékon fog zárni a program. Fake news tehát, hogy uniós forrást veszítenénk. A tagállamok rendre túlvállalják magukat, mert a Bizottság mindig mindenütt vitatja a beruházások egy részét. Vagyis a rendelkezésre álló keret 110 százalékát költöttük el úgy, hogy mind a 100 százalékot lehívtuk olyan projektekre, ahol nem alakult ki vita a kormány és a brüsszeli bizottság között - zárul a szaktárca magyarázata. Ezzel tehát voltaképp elismerik, hogy az uniós támogatások ürügyén hazai költségvetési forrást különítettek el a Brüsszel által várhatóan vitatott beruházások pénzelésére. Marnitz István
A Bizottság nem kommentál“Nincsenek frissen megosztható információink” — az Európai Bizottság kérdésünkre így kommentálta Jávor Benedek értesülését. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság 2017. végén kapta meg az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzései körül súlyos szabálytalanságokat feltáró OLAF jelentést. A brüsszeli testület regionális politikáért felelős főigazgatóságának munkatársai behatóan elemezték a beszámoló megállapításait. Az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően ezután felvették a kapcsolatot a magyar kormány illetékeseivel. Információink szerint az egyeztetések tavaly tavasszal kezdődtek meg Budapest és Brüsszel között. Ezek elsősorban arról szóltak, hogy Magyarországnak mekkora pénzbüntetést kell visszafizetnie. Ismeretes, hogy az OLAF a teljes támogatási összeg, 13 milliárd forint (43,7 milliárd euró) megvonását javasolta. Az Európai Bizottság akkor szokott száz százalékos pénzügyi korrekciót érvényesíteni, ha a projekt megvalósítása során bizonyíthatóan csalás vagy súlyos szabálytalanság történt. Ilyen például, ha a tendereztetés során egyes pályázókat tisztességtelenül előnyben részesítenek vagy összeférhetetlenség áll fenn. Az OLAF tavalyi jelentése több romániai, olaszországi pályázatot is felsorol, amelyek esetében 100 százalékos büntetést szabtak ki az EU-támogatásokkal való visszaélés miatt. Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke lapunknak korábban azt mondta: meg fogják vizsgálni, hogy a magyar rendőrség miért szüntette meg a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében. De ha az Orbán-kormány nem nyújtja be Brüsszelnek a számlákat, akkor a közvilágítási projektek többé nem számítanak EU által finanszírozott beruházásoknak, így a parlamenti szakbizottság is elveszíti ellenőrzési hatáskörét. Halmai Katalin (Brüsszel)

A kormány döntése miatt az adófizetők állhatják a projektekbe ölt 13 milliárd forintot.