Joseph. J. Nicolosi Szégyen és kötődésvesztés - A helyreállító terápia a gyakorlatban című könyvével ragált Szőnyi Szilárd és Hodász András arra, hogy az Athenaeum Kiadó korábban elpostázta nekik Emily M. Danforth Cameron Post rossz nevelése című regényét.
A kiadó eredetileg azért küldte el nekik (valamint Trombitás Kristófnak) az alkotást, mert a köztévé műsorában a melegek gyógyításának lehetőségeiről értekeztek – erről itt írtunk bővebben.
Az Athenaeum Kiadó egy levelet is mellékelt a műhöz, melyben az állt:
„Szeretettel ajánljuk értő figyelmébe Emily M. Danforth Cameron Post rossz nevelése című művét.
A szerzű a Rhode Island Főiskola docense, kreatív írást és irodalmat tanít. Miles Cityben, Montanában született, ahol a Cameron Post… története is játszódik. Egyetemi évei alatt „bújt elő”, vállalta fel leszbikusságát.
A regény a címben is szereplő tizenkét éves lány sorsáról szól, aki elveszíti a szüleit egy autóbalesetben, azon a napon, amikor először csókolózik a legjobb barátnőjével, Irene-nal.
Cameron a mássága miatt kirótt isteni büntetésként éli meg szülei elvesztését, a bűntudat évekig kíséri őt. De nem csak a lelkiismeretével kell megküzdenie. Nevelőszülője egy szexuális átnevelő programba utalja, amellyel, legalábbis ő úgy gondolja, lehetőséget biztosít számára, hogy ne kelljen egész életében homoszexuálisként élnie. Ez persze a lány számára kényszer, a kép pedig, amivé formálni akarják, csak született természete megerőszakolása árán valósítható meg.”
Mint a kiadó friss közleményéből kiderül, kézhez kapták Szőnyi Szilárd és Hodász András válaszküldeményét, melyben – a már említett könyvön kívül – a következő üzenet is szerepelt:
„Tisztelt Athenaeum Kiadó!
Irodalomszerető emberként örömmel fogadtuk Cameron Post rossz nevelése című kötetüket, melyet az M5 tévécsatorna homoszexualitással foglalkozó műsorának vendégeiként ajánl »értő tanulmányozásra«. Engedjék meg, hogy figyelmességüket mi is könyvvel, Joseph J. Nicolosi Szégyen és kötődésvesztés című munkájával viszonozzuk, melyet a mai napon postára adtunk önöknek.
Ezzel a gesztussal egy baráti kihívásra invitáljuk önöket: mi elolvassuk Emily M. Danforth regényét, önök pedig Nicolosi professzor úr munkáját. Ez utóbbiból kiderül: a néhai amerikai szakember nevével fémjelzett pszichológiai irányzat képviselői kizárólag olyan, a homoszexualitásukkal megbékélni nem tudó/akaró személyeknek kínálnak (tudományosan megalapozott) segítséget, akik önkéntesen fordulnak hozzájuk. Ilyenformán nem tudunk másra gondolni, mint hogy az önök levelét közlő sajtóhír, miszerint a tévéműsor »a könyv témáját is adó szexuális átnevelő táborokról« szólt, csupán jóindulatú tévedés lehet, amit annak tudunk be, hogy önök vagy nem látták a műsort, és/vagy még nem olvasták Nicolosi professzor korszakalkotó munkáját.
Sőt, úgy tűnik, ez utóbbit maga Emily M. Danforth sem, aki az alább linkelt interjúban elismeri, hogy a cselekmény nagy része a képzeletének terméke, ugyanis nem volt alkalma elmélyedni a reintegratív terápia részleteiben. Saját elmondása alapján ami tapasztalatot viszont szerzett, abból azt szűrte le, hogy az általa megismert »átnevelőtáborok« a valóságban az Anonim Alkoholisták találkozóihoz hasonló meghitt közösségi alkalmak, melyek szervezőiben jószándékú embereket ismert meg, és gyűléseiken semmiféle félelmet nem tapasztalt.
Munkájukhoz jó egészséget kívánva, üdvözlettel:
Hodász András plébános
Szőnyi Szilárd újságíró”
Az Athenaeum Kiadó közleményében azt üzente Hodásznak és Szőnyinek, hogy
