névvita;Macedónia;

- Elkezdték leszedni a Macedónia feliratokat az épületekről

A macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” elnevezés.

A macedón hatóságok megkezdték a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg.

Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” felirat, amelyet a bejelentések szerint a napokban az „Észak-Macedón Köztársaság kormánya” felirattal helyettesítenek majd.     

Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kezdik el használni minden szinten az Észak-Macedónia elnevezést, ám az előkészületek alapján ez legkésőbb a hónap végéig megtörténik.

Csaknem harmincéves vita ér véget

Görögország a múlt héten ratifikálta az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Szkopje között létrejött csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárul egy majdnem harmincéves folyamat, a görög–macedón névvita címen elhíresült diplomáciai csatározás.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Miután a felek 27 éves csatározás után megállapodtak a névváltoztatásról, további hét hónap kellett ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek.

A görög és a macedón külügyminiszter tavaly június 17-én írta alá a névváltoztatásról szóló megállapodást. Az egyezmény értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság elnevezést.

A megállapodást ezt követően a macedón parlament ratifikálta, majd Zoran Zaev kormányfő népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, mennyire támogatják az állampolgárok az ország nevének megváltoztatását. A nem ügydöntő referendumon feltett kérdésre – Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt – ugyan a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt, ám a részvételi arány alig haladta meg a 36 százalékot, így érvénytelen lett a népszavazás. Ennek ellenére a miniszterelnök alkotmánymódosítást kezdeményezett, és azt a parlament az idén január 11-én meg is szavazta. Két héttel később pedig a görög törvényhozás is jóváhagyta a névváltoztatásról szóló megállapodást.

Macedónia és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.

A brit Munkáspárt gyakorol a kormányfőre, hogy elkerülje az utolsó pillanatra maradó döntést az uniós kilépésről.