2026-ban lejár a jelenleg a Magyar Honvédség által használt 12 darab JAS Gripen húszéves lízingszerződése, a 2016-ban módosított szerződés szerint ekkor lenne arra lehetőség, hogy a használt vadászgépek megvásárlásával magyar tulajdonba kerüljenek a légvédelmet most ellátó svéd repülők.
Magyarország azonban dönthet úgy is, hogy nem veszi meg az eddig használt Gripeneket, és lecseréli a technológiát.
A 24.hu információi szerint a honvédelmi vezetés komolyan mérlegeli is annak a lehetőségét, hogy a negyedik generációs technológiát képviselő Gripen vadászgépeket ne vásárolja meg, az ötödik generációs vadászgépek beszerzéséről szóló döntés pedig belátható időn belül megszülethet.
Az új állományt így a Gripen-szerződés kifutására le is szállíthatja a gyártó, és a repülők 2026-ra hadrendbe állhatnának. Ezzel a döntéssel további 30-35 évre oldanák meg a hazai légvédelmet, méghozzá a jelenleg elérhető legmodernebb technológiával. A portál hozzáteszi, a repülő beszerzés tervei biztosan szóba kerülnek Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatása során is.
Teljes körű védelem kell
A lap emellett arról is ír, hogy a honvédség egy amerikai rakétákkal felszerelt norvég légvédelmi rendszer mellett teheti le a voksát. Ez a NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System) rendszer lehet. Mint emlékeztetnek rá, az elmúlt hónapokban egymást követték a milliárdos beszerezésekről szóló hírek: veszünk német Leopard harckocsikat, csapatszállító repülőket, Airbus helikoptereket.
Ezt a sorozatot koronázhatja meg a jelenleg a vadászgépek kivételével szinte működésképtelen légvédelmi rendszer megújítása. Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt állította, a katonák már megfogalmazták, hogy milyen képességekkel kell rendelkeznie az eszköznek: olyan szárazföldi rakétakomplexumot kerestek a piacon, amely rakétáival az ország egész területén képes felderíteni, nyomon követni és megsemmisíteni a légi célokat. Azaz a katonai szakzsargon szerint a teljes légvédelmi képességet hoznia kell a kiválasztott rendszernek.
A honvédelmi miniszter által ismertetett feltételek alapján a legnagyobb esélyesnek tűnő NASAMS alaprendszerét a norvég Kongsberg Defence Systems fejlesztette ki együttműködésben a világ egyik vezető gyártójával, a Raytheonnal, amely az AMRAAM rakétákat szállítja hozzá. Az amerikai cég gyártja a Gripen vadászgépeken használt légi és földi célok elleni rakétákat is. A NASAMS első változatát 1998-ban állította rendszerbe a norvég Királyi Légierő, azóta pedig több ország is megvásárolta a továbbfejlesztett verziókat. A holland és a spanyol hadsereg mellett az Egyesült Államok is a NASAMS-t használja. Washington légvédelmét szintén ez a rendszer biztosítja.
Olvadást várnak a norvég diplomáciában
Kérdés ugyanakkor, hogy a vásárlás hatására a norvég politika is visszavesz-e a Magyarországgal szembeni kritikus hangvételből. A magyar diplomácia szinte biztosan nem hagyja ki, hogy az óriási összegű üzletért cserébe érzékelhető változást várjon el a politikai kapcsolatokban. A skandináv országgal a Norvég Civil Alap betámadása után vált különösen fagyossá az Orbán-kormány viszonya. 2014-ben a magyar kormány megvádolta a Norvég Alap civil szervezeti támogatását végző Ökotárs Alapítványt, hogy az általa finanszírozott szervezetek ellenzéki pártpolitikai tevékenységet folytatnak.
