Varga István;

Varga Istvánnak azért kellett távoznia, mert azt mondta: Népszavával kezdi a napot, valamint Indexet, Élet és Irodalmat, Magyar

- Akasztós Vargából a jobboldal árulója

Varga István esete elrettentésül szolgál a fideszeseknek: senkinek eszébe se jusson nyilvánosan bírálni a kormányoldalt, még kevésbé dicsérni az ellentábort.

Korábban is akadtak erősen necces megnyilvánulásai Varga István ügyvédnek, de – mivel nem a saját táborát gyengítette – ezekből semmiféle baja nem származott. Most azonban, amikor arról beszélt, hogy inkább a „másik oldalon” lát igényes, jó tollú újságírókat, Népszavával kezdi a napot, valamint Indexet, Élet és Irodalmat, Magyar Narancsot olvas, azonnal menesztették a fideszes médiaholding éléről.

A jól odamondogató antikommunista Varga Istvánt pillanatok alatt kinevezték a jobboldal árulójává. Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerint „tényleg sok Népszavát, Indexet és Magyar Narancsot olvashat Varga István, talán így ivódott bele az »odaátiak« oktalan felsőbbrendűség-kultusza”.

Varga István 1994–2002 között az MDF, majd 2010–2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt. 2010 őszén közölte a parlamentben, hogy azért is van szükség új alkotmányra, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette kormányfői esküjét, 1205-ben királlyá koronázták azt a II. Andrást, akihez az Aranybulla fűződik. Utólag elmagyarázta, hogy nem Orbán Viktort és II. Andrást kívánta összehasonlítani, pusztán érdekességként említette az egybeesést.

Az Indexnek adott akkori interjújában az is szóba került, hogy a rendszerváltás után tagja volt a Justitia albizottságnak, ami a kommunista bűnök elszámoltatására jött létre. A kérdésre, hogy emiatt kapta-e az „akasztós” jelzőt, Varga elmondta: „Még Antall József nevezett el így egy kormányülésen. Büszke vagyok rá, azóta is így hívnak. Antall úgy mondta, hogy tudjátok, az az orosházi ügyvéd, a Justitia albizottságban, tudjátok, az az akasztós Varga Pista, aki szerette volna a kommunistákat fölakasztani, de hát ugye a kommunisták többen vannak, így ők akasztottak inkább minket.”

Megnyugtatásul hozzátette, hogy valójában nem akart ő senkit felakasztani.

Varga István több mint húsz éve szívügyének tekinti, hogy az „utókor szolgáltasson igazságot” Hóman Bálintnak. Érvelése szerint a mai eszünkkel nem tudunk belehelyezkedni a korabeli állapotokba. A Népszabadságnak 2016-ban nyilatkozva nem vitatta, hogy Hóman Bálint antiszemita nézeteket vallott, de „mindenkinek vannak hibái. Akkoriban egész Európa tele volt antiszemita politikusokkal”.

Felidézte, hogy parlamenti interpellációban készült felhívni a figyelmet Hóman Bálint ügyére, felszólalását azonban Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen szóvá tette a történteket, és azt is bejelentette, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet: „Csináld csak!”

Aztán a kormány kihátrált a projekt mögül, a tiltakozások hatására a Fidesz arról is letett, hogy Hóman Bálintnak szobrot emeljenek Székesfehérváron. Részben talán a kompenzáció szándéka is közrejátszott abban, hogy Varga István lett a fideszes sajtóalapítvány kuratóriumi elnöke.

Nem mintha amúgy hiányt szenvedett volna állami megbízásokból. Varga István mostanában ügyvédi minőségében szerepelt lapunkban: ő képviseli a magyar államot a Politikatörténeti Intézet (PTI) elleni perben. Szeretné elérni, hogy a baloldali szellemiségű intézmény zárós határidőn belül, mindenfajta kompenzáció nélkül távozzon az évtizedek óta székhelyéül szolgáló Alkotmány utcai épületrészből.

Ismét megjelent a Magyar NemzetDisznóságnak tartja Murányi Gábor, ami a Magyar Nemzettel történt. Az újságíró, történészt, – aki 1975-től dolgozott a lapnál, 1991-ben pedig politikai és lelkiismereti okokból távozott a szerkesztőségből – annak kapcsán kerestük meg, hogy a kormánypárti Magyar Idők február 6-án, a G-nap évfordulóján Magyar Nemzetté alakult. Az újság internetes archívuma egyébként jelentősen megváltozott, így a korábbi kormánykritikus cikkeket csak nehezen lehet elérni.  – A Régi Nemzetesek Társaságában jelenleg gondolkodunk azon, hogy kell-e, érdemes-e megszólalnunk a mostani történésekre reagálva – mondta. Murányi ugyanakkor hozzátette: az egyesület már hivatalosan is megszűnt, a bíróságon sincsenek bejegyezve. A Magyar Nemzet egykori munkatársa érdeklődésünkre értékelte a régi-új lap keddi számát. – Az utolsó Magyar Időkben azt hangsúlyozták, hogy semmi sem változik, ennek viszont ellentmondott az, amit az új főszerkesztő az Azonnalinak és a Népszavának mondott. Ballai Attila ugyanis azt nyilatkozta, hogy egy mérsékelt, nem a szavazóknak szóló, hanem kiegyensúlyozott sajtóra törekvő lap lesz a Magyar Nemzet – fogalmazott Murányi. A beköszöntő vezércikk Murányinak jelzés értékű, ebben ugyanis azt írják: „És újra a szellemi szabadságharc frontvonalában.” - Milyen szabadságharc? A saját tábora radikálisaival, vagy a szitokszavakkal ellátott balliberális értelmiség közötti harc folytatásáról írnak? – vetette fel Murányi Gábor, aki fontosnak tartotta leszögezni, hogy egy lapszámból nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

Jelöltenként egymillió forint közpénzt vettek fel, 2,6 milliárddal tartoznak, az összeg 0,0003 százalékának nyúlt utána az állam.