Mindenki azt találgatja, hogy mi lesz a kimenetele a konok egymásnak feszülésnek: kizuhan-e az Egyesült Királyság az EU-ból, vagy rendezett körülmények között távozik? Sokan valószínűsítik, hogy a folytatódó patthelyzet miatt a londoni kormány kérni fogja a kilépés időpontjának az elhalasztását az uniós állam- és kormányfők testületétől. Theresa May brit miniszterelnök sem zárja ki ezt az eshetőséget, bár egyelőre eltökéltnek mutatkozik a késedelem nélküli Brexit mellett.
A hosszabbítást alaposan meg kell indokolni, hogy az EU27-ek az előírás szerint ellenszavazat nélkül, egyhangúan beleegyezzenek. Nem mindegy az sem, hogy a szigetország milyen hosszú halasztást kérne: ha csak két-három hónaposat, azzal még nem okozna fejfájást uniós partnereinek. De ha EU-tagsága ennél tovább nyúlna, akkor komoly dilemma elé állítaná az európai parlamenti választásokra készülő tagállamokat és közösségi intézményeket. “Megállapodással vagy anélkül, de nem fogjuk engedni, hogy a brit politikai felfordulás megint átterjedjen a kontinensre. Megértjük, ha az Egyesült Királyságnak több időre lesz szüksége, de számunkra elképzelhetetlen, hogy az 50. cikkelyes (kilépési — a szerk.) folyamat még az EP-választások után is tartson” — írta a Twitteren Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, a parlament brexites irányítótestületének koordinátora.
A választásokat május 26-29. között rendezik meg az Európai Unió országaiban. Az EU előírásai szerint a szavazópolgároknak minden tagállamban az urnákhoz kell járulniuk. A Brexitre készülő Egyesült Királyság azonban speciális helyzetbe kerülhet, amelyre most kell megoldást találni. Sokféle javaslat és elképzelés kering, és csak az látszik biztosnak, hogy a végső szót az uniós vezetőknek kell kimondaniuk.
A 73 brit mandátum megszüntetéséről már tavaly döntöttek az állam- és kormányfők az EP javaslata alapján. Eszerint 27-et szétosztanak a többi tagállam között, a többit pedig fenntartják az EU-hoz később csatlakozó országoknak. Az erről szóló határozat ugyanakkor leszögezi: az új elosztás csak abban az esetben lép életbe, ha az Egyesült Királyság távozik az integrációs szervezetből. Egyébként a Brexit lezárultáig a jelenlegi, 751 fős látszámmal működik tovább Európai Parlament. Ahogy a szigetország kilép a közösségből, EP-képviselőinek vissza kell adniuk parlamenti mandátumukat. Itt a Dániához tartozó Grönland példája az irányadó: amikor 1985-ben megszűnt a tagsága, a grönlandi honatyák elhagyták az uniós törvényhozó testületet.
Ha május végén az Egyesült Királyság még az EU-hoz fog tartozni, akkor szerződéses kötelessége, hogy megrendezze az EP-választásokat, másként eljárás indítható ellene a bíróságon kötelezettségszegés miatt. Ez a véleménye az Európai Bizottságnak, amely ragaszkodik hozzá, hogy még egy távozóban lévő tagország is éljen a törvényben rögzített jogaival. Az EB jogi szolgálata szerint ugyanakkor a briteknek nem lenne muszáj pont májusban szavazniuk, később is sort keríthetnének a választásra, ahogyan például az újonnan csatlakozott országok tették. Az új képviselőtestület július 2-iki alakuló ülésére nem kell feltétlenül kell minden helyet betölteni — érvelnek a szakértők.
Az EP jogi szolgálata 2017-es véleményében egy másik lehetőséget is felvázolt. Eszerint az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács felmentést adhat a szigetországnak a parlamenti választások megtartása alól. Ez a döntés azonban megkövetelné az EU szerződéseinek és választási törvényének a módosítását, amit a nemzeti parlamenteknek azután ratifikálniuk kellene. Danuta Hübner, az EP alkotmányügyi bizottságának elnöke szerint ez a verzió megvalósíthatatlan, mert a tagállamoknak nincs idejük a jóváhagyásra. Felvetődött még, hogy az EU első számú vezetőnek határozata alapján a brit EP-képviselők a megfigyelőihez hasonló státuszt kapnának a Brexit halasztott időpontjáig. Az előzőekhez hasonlóan, ez a megoldás is szerződésmódosítást igényelne. A szükséges lépésekről a tagállami vezetőknek kell megegyezniük a különféle vélemények mérlegelése után.
Bár politikai megfontolások nem befolyásolhatják a jog értelmezését és betartását, az uniós döntéshozók lelki szemei előtt máris megjelentek a frissen megválasztott brit euroszkeptikusok tucatjai, amint elárasztják a következő Európai Parlamentet. Nigel Farage, a Brexit szellemi atyja és a Függetlenség Párt alapítója már bejelentette, hogy halasztás esetén indulna egy újabb mandátumért. Egy név nélkül nyilatkozó EU tisztviselő azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy a szigetország Brexitbe belefáradt, rosszkedvű szavazópolgárai akár 73 Nigel Farage-t is Brüsszelbe, illetve Strasbourgba küldhetnek, ami rémülettel tölti el a fősodorhoz tartozó politikai erőket. Megalakulása után nem sokkal az EP-nek meg kell választania saját vezetőit, valamint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utódját és a biztosi testület tagjait. Az EU székhelyén nem igen lelkesednek a perspektíváért, hogy az Uniót ellenző britek döntő szót kapjanak a folyamatban.
