Több szakmai szervezet sérelmezte, hogy nem tudni, kik fejlesztik az új Nemzeti alaptantervet (Nat). Most újabb szakértők neve vált ismertté az Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán. Eddig négy került nyilvánosságra, őket még 2017 szeptemberében mutatta be Csépe Valéria akadémikus professzor, akit a Nat-munkálatok vezetésével bízott meg a kormány. Mindannyian a fejlesztést végző szakértői csoportok vezetői: az ELTE-n is oktató Katona Nóra a „curriculum fejlesztéséért” felel, Juhos István (aki egyben a Geomatech projekt szakmai vezetője is) az Okostanterv kidolgozását irányítja a digitális technológia munkacsoportban, Ádám Péter fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főmunkatársa pedig a Nat-tartalomfejlesztés szakmai vezetője. Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Természettudományi Karának Matematikatanítási és Módszertani Központjának oktatója a tudásterületek fejlesztését felügyeli.
A legutóbb ismertté vált nevek között szerepelnek:
– Maróti Emese, az MTA Agyi Képalkotó Központjának kutatója, ő az új Nat ének-zene témafelelőse.
– Veres Gábor természettudomány-tanár a biológiaoktatást érintő tartalmak szakértője.
– Egri Sándor, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének oktatója a fizikával foglalkozó csoport témavezetője.
– Farczádi Bence Tamás nyelvtanár, a budapesti Deák Diák Általános Iskola igazgatója az idegennyelv-oktatás szakértője.
– Marjai Kata nyelvtanár szintén a nyelvoktatás fejlesztésén dolgozik az érintett munkacsoportban.
– Reményi Zoltán, az informatika tanárok továbbképzését segítő Hálózati Tudás Terjesztéséért Programiroda alapítvány kuratórium elnökhelyettese a „Digitális technológia és kultúra” témakör szakértője.
– Lénárd András, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Digitális Pedagógiai Tanszékének vezetője ugyancsak a digitális technológia szakértőjeként vesz részt a Na t-fejlesztésben.
– Farsang Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese a természettudományos tartalmak szakértője.
– Muhari Orsolya, az MTA Agyi Képalkotó Központ kutatója kutatásszervezőként vesz részt a Nat-munkálatokban.
A felsorolásból is jól látszik, Csépe Valéria elismert szakértőket kért fel az új Nat kidolgozására. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott Nat-tervezetet szakmai oldalról is több bírálat érte, ugyanakkor elmondható, hogy szemléletében egy modernebb, ha szabad így fogalmazni, „liberálisabb” oktatási rendszert vetített előre. Minden bizonnyal ez váltotta ki a kormány nemtetszését; szerintük a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért át kell dolgozni. Azt, hogy az eredeti tervezet kidolgozói részt vesznek-e a dokumentum átírásában, nem tudni. Az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma nem közöl részleteket. Csépe Valériától, valamint a Nat bevezetését előkészítő miniszteri biztostól, Hajnal Gabriellától (aki az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke is) hiába próbáltunk tájékoztatást, interjút kérni, megkeresésünkre nem reagáltak. Forrásaink szerint az említettek ha akarnának, sem nyilatkozhatnának, az új Nat elfogadásáig ugyanis a kormány ezt megtiltotta nekik.
