A kétnapos tanácskozás kedden kezdődik Moszkvában. Részt vesz rajta Hamid Karzai volt államfő, valamint közel negyven kabuli közéleti személyiség, köztük például Hanif Atmar, aki tavaly augusztusig Asraf Gáni jelenlegi elnök biztonsági tanácsadója volt, de összekülönböztek, és lemondott. Ott lesznek Moszkvában egyes politikussá átlényegült hadurak, valamint olyan egykori tálibok, akik többé-kevésbé megbékéltek a kabuli rendszerrel. Az viszont újdonság, amit Szuhail Sahin tálib szóvivő hivatalosan megerősített Katarban, hogy Ser Mohammed Abbász Sztanikzai vezetésével maga a tálib mozgalom is képviselteti magát Moszkvában – ott, ahová tálib korábban legfeljebb csak hadifogolyként juthatott volna el.
A tálibok az 1980-as években elkeseredett és kegyetlen, győzelemmel zárult háborút folytattak Afganisztánban a megszálló szovjet haderő ellen. A katasztrofális kimenetelű „afganisztáni kaland” az Egyesült Államok vietnámi kudarcához hasonló, súlyos sebet ejtett az akkori Szovjetunió önbecsülésén.
Az orosz kormány tagadja, hogy bármilyen szerepe lenne a találkozó előkészítésében. A résztvevők egyik körének kabuli közleménye azt állítja, hogy a kezdeményező az Oroszországban élő afgán diaszpóra civil szervezete volt.
A tálibok nem hajlandóak szóba állni az általuk amerikai bábkormányzatnak tartott Gáni-féle kabuli vezetéssel. Tárgyalásban vannak viszont magával az Egyesült Államokkal, és a minap olyan beszámolók hangzottak el mindkét fél részéről, hogy a tárgyalásokon komoly haladást sikerült elérni annak érdekében, hogy véget vessenek az amerikaiak által 17 esztendeje változó intenzitással vívott, egyre kilátástalanabb háborúnak. A tárgyalások azután lendültek fel, hogy Washington tavaly szeptemberben Zalmay Khalilzadot bízta meg a tálibokkal folytatandó párbeszéddel.
Az elmúlt hetek során abban állapodtak meg, hogy az Egyesült Államok fokozatosan, másfél év alatt kivonja mintegy 14 ezer katonáját Afganisztánból. Washington azonban – eddigi nyilatkozatai szerint legalábbis - arra törekszik, hogy cserébe a tálibok békéljenek meg Asraf Gánival.
Elemzők szerint ezen amerikai igyekezet alól próbálják kihúzni a szőnyeget a tálibok, amikor Moszkvában megpróbálnak összefogni szinte az összes afgán tényezővel, kivéve Gánit - abban a reményben, hogy ha az elnök látványosan elszigetelődik az afgánok körében, akkor Washington is leveheti róla a kezét.
Az afgán államfő hivatalának nyilatkozata szerint a moszkvai találkozó azt célozza, hogy bizonyos afgán politikusokat hozzásegítsen a hatalom megszerzéséhez. Fazel Fazli, Gáni elnök főtanácsadója Twitter-bejegyzésében sajnálatosnak minősítette a tanácskozás megszervezését.
Az orosz kormány tagadja, hogy bármilyen szerepe lenne az előkészítésben. A résztvevők egyik körének kabuli közleménye azt állítja, hogy a találkozó kezdeményezője az Oroszországban élő afgán diaszpóra civil szervezete.
