Bámulatos érveléssel magyarázza az Orbán-kormány, hogy miért tett keresztbe az illegális bevándorlás megállításáról szóló egyezménynek. Mint korábban a Népszava is beszámolt róla, Magyarország nem szavazza meg a közös uniós állásfoglalást, ami belépőként szolgálna az Arab Ligával folytatott, az illegális migráció fékezését célzó tárgyalásokhoz – emiatt több brüsszeli hivatalnok is a magyarok diplomáciai ámokfutásáról beszélt.
Csakhogy Szijjártó Péter külügyminiszter szerint inkább bevándorláspárti politikusok ámokfutása zajlik, hiszen Brüsszelben ragaszkodnak ahhoz, hogy a közös állásfoglalás alapja a globális migrációs csomag legyen, amit a a magyar kormány nem fogadott el.
Szijjártó Péter az MTI-nek hangsúlyozta, a magyar kormány soha nem is fogja elfogadni az ENSZ migrációs csomagját, „amely meg akarja szervezni a bevándorlást”.„… Nem lehet hivatkozási alap egy olyan dokumentum, amellyel nem minden tagállam ért egyet” - fejtegette a politikus.
A külügyminiszteri érvelés mindössze néhány dologban sántít:
az arab államokkal folytatott egyeztetés végső célja egybeesik a magyar kormányzati állásponttal;
senkit sem kötelezett Brüsszel az ENSZ migrációs csomagjának elfogadására, a dokumentum csak ajánlásokat tartalmaz, amik még a támogatókra nézve sem kötelező érvényűek – nem mellesleg 152 ENSZ-tagállam fogadta el a csomagot;
A migrációs csomag csökkenteni kívánja a nyomást a fogadó országokon, és javítaná a körülményeket a menekültek származási országaiban, megkönnyítve hazatérésüket.
A dokumentum hangsúlyozza a nemzeti szuverenitást a migrációs helyzet kezelésében
Alátettünk már korábban is az Uniónak
Nem ez az első alkalom, hogy a magyar kormány mondvacsinált okokkal akadályoz meg vagy legalábbis gyengít, késleltet nagy horderejű uniós nyilatkozatokat.
M int a 444.hu megírta, az orbáni diplomácia késleltette tavaly áprilisban az afrikai és európai államok közös nyilatkozatát, aminek lényege szintén az illegális bevándorlás visszaszorítása volt.
Korábban pedig egyetlen EU-tagállamként akadályoztuk meg, hogy az Unió felszólíthassa Kínát az emberi jogok tiszteletben tartására – de uniós cél volt az is, hogy Peking ne köthessen olyan szerződéseket a tagállamokkal, amikben szerepelnek a kínai világrend kiépítéséről szóló terminusok.
