Panaszlevél formájában jelezte a legfőbb ügyésznek az MSZP frakcióvezető-helyettese, hogy számos hibát, illetve elfogultságra utaló jelet talált a Központi Nyomozó Ügyészség határozatában, amelyik az MTVA-botrányról szól.
A nyomozóhatóság különös módon értékelte a történteket: bár a felvételek tanúsága szerint fegyveres biztonsági őrök lökdösnek, bántalmaznak országgyűlési képviselőket, hajítják ki őket a tévészékházból – Varju Lászlót, a DK politikusát bordazúzódással vitték el a helyszínről –
A jogász végzettségű Harangozó akkurátusan tárja fel az eljárás kifogásolható pontjait (a határozatot Csekő Tamás ügyész jegyzi.) Mint emlékeztet, a KNYF az ügy kapcsán 18 benyújtott feljelentést intézett el egyetlen döntéssel, úgy, hogy abból 12-t a tévészékházól kitaszigált, kirekesztett országgyűlési képviselők nyújtottak be az ügyészséghez.
Bulvárlapban még elmenne, határozatként nem
Csekő ráadásul úgy fogalmazta meg határozatát, állítja Harangozó, mintha az összes feljelentést tevő országgyűlési képviselő már a helyszínen tartózkodott volna 2018. december 16-án este, illetve mintha az összes országgyűlési képviselőre igaz lenne, hogy „durvultak és egyre agresszívabban kommunikáltak”, továbbá a tüntetők által végrehajtott ostrommal fenyegettek.
A panasztevő leszögezi, az állítások egyike sem igaz,
Formai és jogi baklövések
A politikus emlékeztet rá, hogy az egy kalap alá vett ellenzéki képviselők más napokon, más módokon léptek be a tévészékházba, és felvételek is bizonyítják, hogy egyáltalán nem voltak agresszívak.
Harangozó Tamás egy sor formai és jogi problémát is felsorol a határozat kapcsán:
a KNYF nem vette figyelembe, hogy az MTVA őrsége megsértette az országgyűlési képviselők alaptörvényben rögzített mentelmi jogát, továbbá az MTVA saját együttműködési kötelességét sem teljesítette a politikusok felé;
hibás az érvelés, hogy a képviselők nem hivatalos személyként jártak a tévészékházban – egy hivatalos személy eljárásának jogszerűségét csak egyértelmű formai hiba miatt lehet vitatni, az országgyűlési képviselők eljárásának tartalma nem tartozik ide (Hogy egyértelmű legyen: amikor egy rendőr hivatalos személyként intézkedik, akkor az állampolgár köteles eleget tenni utasításainak, azokat csak nagyon ritka esetekben hagyhatja figyelmen kívül - például ha a rendőr a kezében pálinkásüveget szorongat, és dől belőle a szeszszag, azaz vélhetően nem teljesen beszámítható. De ilyesmi a képviselők esetében szóba sem került.)
A nyomozó ügyészség nem vette figyelembe az országgyűlési képviselők eltérő helyzetét, nem kérte be nyilatkozataikat, meg sem hallgatta őket
A felsorolt visszásságok miatt Harangozó azt is szeretné kideríteni, hogy egyáltalán mennyi időt szánt az ügyészség a nyomozásra – hány ügyész hány órán át dolgozott az eseten, milyen nyomozati cselekményeket végeztek és milyen eszközöket használtak fel munkájuk során.
Egyúttal arra kéri a legfőbb ügyészt, indítson belső vizsgálatot annak tisztázására, „hogyan hozhatott egy ügyész egy ilyen felháborító eljárásban egy ennyire megalapozatlan határozatot.” Harangozó kérdéseit február elsején nyújtotta be, Polt Péternek így mintegy két hete marad a válaszadásra.
