nézettség;szappanopera;reklámok;tv-sorozat;

- Sebes György: Megsorozva

Ha a Columbót, vagy A simlis és szendét látjuk, még az etetést is hajlandók vagyunk elfelejteni.

Feltehetően megrázza a filmsorozatok kedvelőit a hír, hogy az idén befejezik a Gyilkos elmék forgatását. Ez a produkció 2005-ben debütált, természetesen Amerikában, a CBS műsorán, de viszonylag hamar elkerült hazánkba is. Már a következő évben látható volt az AXN csatornán, de igazi sikert az RTL Klubon aratott (mivel ott nyilván többen láthatták). Az FBI profilírozóinak munkáját bemutató filmek azóta megértek 15 évadot, készült belőlük háromszáznál több rész, s az alkotók bizonyára úgy érzik, hogy már nincs több benne.

Aggodalomra azonban semmi ok, a sorozatok nem fogynak el a különböző hazai csatornák programjából. A műsorújság segítségével elkezdtem őket megszámolni, de ez lehetetlen feladatnak bizonyult. Legyen elég annyi, hogy naponta minden adón hozzávetőleg +/- 10 különféle folytatásos produkció látható. Ezek egyik fele szappanopera, tehát egymásra épülő epizódokból áll, a másik részét meg egymástól független darabok alkotják, tehát bármelyiket meg lehet nézni anélkül, hogy előtte akár egyet is láttunk volna. Az mindenképpen tény, hogy ezek a filmek teszik ki a csatornák programjának jelentős hányadát. Nevezhetjük őket akár megmentőnek is. Hiszen úgy láncolják magukhoz a nézőket, hogy azok szabadon válogathatnak közöttük. Nem kell mindegyiket nézniük, néha csak háttér-tévézésként szólnak, de azért sok reklámot el lehet helyezni a filmeken belül és a szünetekben is, előbb-utóbb csak felkeltik a figyelmet. Így meg van oldva a műsor, valamint az etetés is, növekszik a bevétel, nem csökken vészesen a nézettség sem.

Felsorolhatatlan bőségben sorjáznak a sorozatok. Török és mexikói szappanoperák váltogatják egymást délutánonként, bennük kellő mértékben ármány és szerelem. Sokkal több a krimi, vagy a bűnügyi jellegű történet, persze más-más szemszögből felépítve a sztorit. A Gyilkos elméken kívül van CSI New Yorkból, NCIS Los Angelesből, aztán nyomozó és krimiíró gyakran vicces párosa (Castle), idős hölgy is nyomoz (Gyilkos sorok), a kutya biztos siker (Rex) és persze népszerűek az Agatha Christie műveiből készült alkotások (Poirot és Miss Marple, váltott címszereplőkkel).

Az említett sorozatok jelentős része az utóbbi években-évtizedekben készült. Van azonban két régi, amelyeket a 70-80-as években forgattak, de napjainkban is biztosan tartják magukat. Megérdemlik tehát, hogy megpróbáljuk megfejteni sikerük titkát.

Az egyik a Columbo. A felügyelő, aki – sorstársaitól eltérően – még szobrot is kapott Budapesten, köszönhetően annak, hogy a színész, Peter Falk anyai ágon magyar gyökerekkel rendelkezett (bár semmi köze Falk Miksához). Tíz évadon át forgatták, elkészült belőle 69 rész és – eltérően a sorozatok túlnyomó többségétől – ezek nem 50 perces, hanem rendes, másfél órás mozik. Ennek ellenére az ATV évek óta műsoron tartja őket, újabban pedig a TV2 is velük tölti ki három estén a filmekre szánt időt a Legyen Ön is milliomos után. Ezek a filmek azonban nagyon nézhetőek. Amiben meghatározó szerepe van természetesen Peter Falknak, de vele egyenrangúan a hangját adó Szabó Gyulának. Fontos, hogy a kisebb szerepekben is remek színészek tűnnek fel, s a rendezők sem akárkik. Elég azt említeni, hogy egy epizódot a pályakezdő Steven Spielberg, egyet pedig a nem kevésbé híres Jonathan Demme rendezett. De a leglényegesebb az, hogy ezek a történetek a legtöbb krimitől eltérően épülnek fel. Általában tudjuk, ki a gyilkos és hogyan ölt, a film azt mutatja be, hogy a néha idegesítő, szétszórtnak látszó Columbo (akinek keresztneve egyébként Frank, bár sokak szerint hadnagy) miképpen oldja meg az esetet. Drukkolunk, mert jó nézni, hogy nem lehet őt átverni. Végső soron olyan, mint mi, nézők, bár a végén kiderül, csak szeretnénk olyan okosak lenni.

Az RTL Klubon egy hónapja újra feltűnt egy régi kedvelt páros, akik szintén kiemelkednek a sorozatok – egyébként csicsás – szürkeségéből. A simlis és a szende epizódjait vetítik hétvégeken és jó látni őket. A női főszereplő, Cybill Shepherd már befutott sztár volt, amikor 1984-ben elkezdték forgatni, a partnerét pedig mintegy 3000 jelentkező közül választották ki. Bruce Willis lényegében ezzel a szereppel futott be. Ők ketten nyomoznak a különböző ügyekben, de a krimi csak másodlagos a páros kalandjai és játéka mellett. A sikernek itt is meghatározója a magyar szöveg. Már az is, hogy az eredeti Moonlighting címet nem fordították le, hanem adtak egy újat, ami jellemző az egészre. Aztán pedig az, hogy Básti Juli és Dörner György a hangjával sokat hozzá tud tenni a szereplők játékához. Öt évad alatt 66 epizód készült, amiket bármikor szívesen nézünk újra. Utána abba is hagyták, hiszen Willis – a Die Hard filmekkel – elindult a világhírnév, Shepherd pedig a jelentéktelenség felé, de amit ebben a sorozatban műveltek, az példaadó.

Ha a Columbót, vagy A simlis és szendét látjuk, még az etetést is hajlandók vagyunk elfelejteni. Nem zavarnak annyira a folyamatosan ránk zúduló reklámok, mert élvezzük a játékot és a történetet. Ami azért napjaink sorozatainak jelentős részére nem jellemző.

A populista nemzetmentők sokkal könnyebben ragadják meg az emberek képzeletét, mint azok, akik unalmas gazdasági jogszabályokkal, netán a technikai normák vagy az adójog fontosságával érvelnek.