A kormányok képviselőiből álló EU Tanács végre hozzon döntéseket a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás keretében - ezt sürgették baloldali és liberális képviselők az Európai Parlament szerda esti vitájában, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetéről rendeztek. A Fidesz EP-képviselői — Deutsch Tamás és Gál Kinga — a “bevándorláspárti” többség választási kampányának, valamint a “frusztrált magyar ellenzék performanszának” nevezték a plenáris eszmecserét. Populista és szélsőjobboldali támogatóik az Orbán-kormány védelmére keltek beszédeikben, egy holland EP-képviselő egyenesen azt javasolta, hogy emeljenek szobrot a hazáját védelmező magyar kormányfőnek — uniós pénzből.
Az Orbán-rendszert bíráló felszólalók hosszasan sorolták a budapesti kormány tavaly ősz óta meghozott intézkedéseit, amelyek szerintük még inkább aláássák a demokráciát és a jogállamot. A CEU amerikai képzéseinek elüldözése és az állami ellenőrzés alól kivont kormányközeli médiaalapítvány létrehozása éppúgy szóba került, mint a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása és az elítélt macedón ex-kormányfő, Nikola Gruevszki befogadása.
Nem fukarkodtak a kritikával a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) az EP-képviselői sem: a luxemburgi Christophe Hansen például azt mondta, hogy ha Magyarország ma jelentkezne az Európai Unióba, nem felelne meg a csatlakozási kritériumoknak. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a friss korrupciós listát emlegetve kiemelte, hogy csalások és illegális pályáztatások jellemzik az uniós források magyarországi felhasználását.
Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök bejelentette: a testület vizsgálja, hogy a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály megfelelnek-e az uniós előírásoknak. A politikus szomorú és az EU történetében példátlan esetnek nevezte, hogy egy egyetemnek el kell hagynia a székhelyét kormányzati nyomásgyakorlás miatt.
Judith Sargentini, a 7. cikkelyes, jogállamisági eljárást kezdeményező parlamenti jelentés szerzője arról beszélt, hogy az állásfoglalás tavaly őszi elfogadása óta csak romlott a helyzet Magyarországon, és az embereknek minden okuk megvan rá, hogy tiltakozásul kimenjenek az utcára. A holland zöldpárti EP-képviselőt egyébként nem kímélte a jobboldal: Gál Kinga arra kérte, hogy végre hagyja békén a magyar polgárokat, a jobbikos Morvai Krisztina pedig a jórészt üres tárgyalóteremre mutatva arra hívta fel a figyelmét, hogy senkit sem érdekel "a szerencsétlenkedése".
- Európa legvidámabb barakkját a kontinens új siralomházává változtatta a Fidesz — mondta hozzászólásában a szocialista Szanyi Tibor. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélekedett, Orbán Viktor azért maradt távol a parlamenti vitától, mert fél a demokratikus vitától. - Minek kell még történnie, hogy az EU Tanácsa és az Európai Néppárt felismerjék a veszélyt, amit Magyarország illiberalizálódása jelent? — tette fel a kérdést Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője.
Úgy tűnik, a válaszra még várni kell: a magyarországi vitán az EPP álláspontját Deutsch Tamás ismertette a frakció vezérszónokaként.
