Hat ember veszett oda átlagosan naponta tavaly miközben megpróbált átkelni a Földközi-tengeren – áll az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ma kiadott jelentésében. A szervezet statisztikái szerint 2018-ban legalább 2275-en haltak meg az úton, amely ugyan visszaesés az előző évhez képest, ám mivel összességében is sokkal kevesebben érkeztek, arányaiban a halálesetek élesen növekedtek. Míg két éve minden 38. érkezőre jutott egy tragédia, addig tavaly minden 14-ikre. A viszonylag kis távolság ellenére a legtöbben Líbiából útra kelve fulladtak a tengerbe. Korábbi beszámolók szerint a csempészek gyakran azzal hitegették „ügyfeleiket”, hogy Líbiából már látszanak az olasz partok, és gyakran nyílt vízi közlekedésre teljesen alkalmatlan lélekvesztőkben indították el a szerencsétleneket, abban bízva, hogy a parti őrség vagy a civil szervezetek hajói kimentik őket.
„Nem hallottam olyanról, hogy valaki a magyar tranzitzónákban veszítette volna életét. Gyerekek viszont születtek, pontosabban a közeli szegedi vagy mórahalmi kórházakban. A pár napos csecsemőkkel aztán az anyák visszakerültek a tranzitzónákba” - mondta el lapunk megkeresésére Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője. „Tavaly napi átlagban egy-két ember ha érkezett a tranzitzónákhoz. Összesen 632-en adtak be Magyarországon menedékkérelmet, közülük 345 fő kapott menekültstátuszt. Hozzánk még sorrendben Afganisztánból, Irakból, Szíriából, Iránból és Pakisztánból érkeztek a legtöbben” - ismertette a nem véglegesített statisztikáikat. „Magyarország inkább válságövezetekben próbál meg segíteni. Éppen múlt heti hír, hogy a Hungary Helps programon keresztül hazánk három szíriai kórház teljes éves költségvetését finanszírozza” - tette hozzá, utalva arra az 505 millió forintra, mellyel az olasz AVSI Alapítványon keresztül egy aleppói és két damaszkuszi egyházi kórház működését támogatjuk. AZ UNHCR jelentéséből az is kiderül, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás egyre gyengül és az iránya is változóban van. „Nagyon sok mindentől függ, hogyan alakul majd 2019. Emlékezzünk csak vissza, hogy másfél évvel ezelőtt a mianmari válság nyomán több mint 700 ezer rohingya menekült el néhány hónap alatt Mianmarból Bangladesbe! Vagy ismét nagy figyelem irányul Venezuelára, ahonnét az elmúlt időszakban mintegy hárommillió ember lépte át a határt a szomszédos országokba. Bármikor kirobbanhat hasonló válság, háború, ami újabb százezreket, vagy akár milliókat indíthat útnak. Európában az viszont egyértelműen látszik, hogy a 2015-öst kiugrást követően az érkezők száma fokozatosan visszaesett a 2014-es szint alá” - összegzett Simon Ernő.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy tavaly összesen nagyjából 139 ezer bevándorló jutott el Európáig. Összehasonlításképpen: 2015-ben, a migrációs válság csúcsán több mint egymillió. Az UNHCR jelentéséből az is kiderül, hogy az elsődleges célpont már nem Görögország (50500), és nem is Olaszország (23400), hanem Spanyolország (65400). Ennek megfelelően átalakult az érkezők összetétele is. Míg a görögöknél továbbra is az afgánok, szírek, irakiak vannak többségben, addig az Ibériai-félszigetet és Itáliát már főként az afrikaiak célozzák meg. Előbbibe a legtöbben a marokkói szomszédok próbálnak átjutni, őket követték a nyugat-afrikai Guineából és Maliból érkezők, utóbbiba pedig a tunéziaiak és eritreaiak állnak az első két helyen.
