Venezuelában új szakasz kezdődött a Nicolás Maduro államfő és a magát egy hete elnöknek kinevezett Juan Guaidó közötti hatalmi harcban. Szerdára virradó hajnalban a legfelsőbb bíróság kiutazási tilalmat rendelt el az ellenzéki politikussal szemben. A taláros testület elnöke, Maikel Moreno indoklása szerint a parlament elnöke törvénytelenül vonta magához a hatalmat. Ezért eljárás indul ellene. Az ehhez szükséges indítványt Tarek William főügyész nyújtotta be.
Guaido azt közölte, a hatalom letartóztatását készíti elő. „Nincs ebben semmi újdonság, A rezsim egyetlen válasza az üldözés és az elnyomás” – jelentette ki.
Orosz médiaközlések szerint Maduro szerda reggel tárgyalást ajánlott az ellenzéknek. „Kész vagyok tárgyalóasztalhoz ülni, hogy Venezuela sorsáról beszéljünk” – hangoztatta. Nemzetközi közvetítőket is kért, mint mondta az ország „békéjéről és jövőjéről” van szó, idézte Madurót a Ria hírügynökség. Még azt is közölte, támogatná az előrehozott választásokat. Ez némi elmozdulást jelent eddigi álláspontjában, igaz, tárgyalásokat már máskor is ajánlott, s célja akkor az ellenzék megosztása és időnyerés volt. Több unós tagország múlt hétvégén ultimátumot intézett Maduróhoz, ha a mostani hét végéig nem jelent be előrehozott választást, akkor Németország, Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia és Guaidót ismeri el az állam törvényes vezetőjének. Pedro Sánchez spanyol kormányfő azt közölte, „aki golyókkal, letartóztatásokkal válaszol az emberek szabadságvágyára, nem tekinthető szocialistának”. Guaidó felszólította az uniós országokat arra, kövessék az Egyesült Államok példáját és vezessenek be büntetőintézkedéseket Maduro kormányával szemben. „További szankciókra van szükség. Egy diktatúrában élünk, ahol nyomást kell gyakorolni. Mind több embert gyilkolnak meg. S az is egyértelmű, hogy a rezsim velejéig korrupt” – fejtette ki. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó előzőleg óva intette Madurót attól, hogy ártson Guaidónak. Ennek ugyanis – mint mondta – súlyos következményei lennének.
Szerdán újabb tömegtüntetéseket tartottak Venezuelában. Arra kérték a hadsereget, álljon át az ellenzék oldalára és engedje be az országba a humanitárius segélyt. Az ellenzék által ellenőrzött parlament elfogadta az amnesztiatörvényt, amely büntetlenséget ígér a katonaság tagjai számára. Így részt vehetnek „a demokratikus rend helyreállításában”.
