Minden eddigi becslésnél magasabb összeg, több mint 72 milliárd forint folyt be tavaly az államkasszába úgynevezett szén-dioxid-kvótákból– derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk megkeresésére adott válaszából. Idén se sokkal kevesebb, 54 milliárd forint a tervezett bevétel.
A magyar állam elméletileg e keretből fedezi a vissza nem térítendő energiatakarékossági támogatásokat is. Ám tavaly mégis jóval kevesebbet költöttek e célra. Mindössze egy olyan, eredetileg kétmilliárd forint keretű hűtő- és mosógépcsere-pályázatot írtak ki, aminek forrását a beérkezett közel 120 ezer igény nyomán 5 milliárdra bővítették. Ezen túlmenően egy, idén február-márciusban induló, kétmilliárd forint keretű konvektorcsere-programot is meghirdettek. Pedig Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár tavaly nyáron az Inforádióban még családi házak évi ötvenmilliárdos keretű felújítási lehetőségét említette.
Bár ennek egyelőre kevés jele, a területért felelős Weingartner Balázs fenntarthatósági államtitkár január végi tájékoztatóján újabb szigetelési, nyílászárócsere- és napelemtelepítési vissza nem térítendő támogatások lehetőségét pendítette meg. Igaz, lakástípusról nem tett említést. Ilyen típusú pénzekért a lakosság utoljára 2016-ban versenghetett. De egy-egy kiírás kerete mindig is csupán néhány milliárdra rúgott. Bár minden fillér számít, szakértők a juttatásokat jóhiszemű megközelítéssel is csak jelképesnek minősítették. A helyzetre jellemző, hogy a források jó része az internetes pályázati ablak megnyitásától számítva túlnyomórészt percek-órák alatt kimerült. A szakértők – sőt ellenzékben maga a Fidesz is – évi százmilliárdos nagyságrendű támogatást sürgettek annak érdekében, hogy a hazai lakásállomány energiahatékonysági mutatója legalább közelítsen az uniós átlaghoz. Hisz a vékony falak, födémek, a szelelő nyílászárók és az elavult berendezések miatt az ország évi több milliárd köbméter gázt tüzel el feleslegesen.
Az Orbán-kormány már korábban rögzítette, hogy ilyen célra csak szén-dioxid-kvótabevételeiből költ. A vissza nem térítendő támogatások eddigi szűk keretét indokolhatta, hogy 2011-ben, egész tavalyig jelentősen leesett a szén-dioxid-kvóták tőzsdei ára. (Igaz, a kabinet eddig kevéssé hozta nyilvánosságra ebbéli bevételeit, így azt nem lehetett összevetni a pályázati keretekkel.) Épp ezért hatott hidegzuhanyként 2015-ben, amikor a kabinet az Unió által kifejezetten lakossági energiahatékonyságra elkülönített, százmilliárdos vissza nem térítendő támogatást középületek felújítására csoportosította át. Lázár János akkori kancelláriaminiszter a lépést azzal indokolta, hogy a lakosságnak „nem jár ingyenpénz”. Egy fajta kiváltásképp az állami Magyar Fejlesztési Bank „visszatérítendő támogatási”-, vagyis kamatmentes hitelprogramot indított, ám ennek fogadtatása legalábbis vegyes.
Mivel azonban a szén-dioxid-kvóta-tőzsde tavaly kilőtt, most az ITM is elismerte: a bevételek jelentősen meghaladták az előzetes várakozásokat. A befolyt összegek fele zöldgazdaság-fejlesztési célokban, az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében és megkötésében hasznosulnak, az éghajlatváltozást lassító beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez biztosítanak támogatást idén is - fogalmaznak. (Ez alapján tehát számításunk szerint kifejezetten energiahatékonysági célokra, az ismert programok keretét levonva már közel 60 milliárd forint áll rendelkezésre.) A források a korábbiakhoz hasonlóan egyebek mellett az Otthon Melege Program (OMP) beruházásaihoz, energiahatékony gépcserékhez biztosítanak fedezetet, és a Jedlik Ányos Tervnek megfelelően az elektromobilitás hazai elterjesztését segítik elő – írták. (Ez utóbbi kerete hárommilliárd.) További konkrétumokat nem említettek.
Lapunk megkeresésére üdvözölte a forrásokról szóló adatot Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) ügyvezetője. A jogszabályok, az uniós vállalások és a szerződések nyomán ezeket előbb-utóbb valóban konkrét programokra kell fordítani – tette hozzá. Azt is helyénvalónak tartja, hogy Weingartner Balázs legutóbbi tájékoztatóján ismét a lakások átfogó felújítása mellett tett hitet. (Két éve a jogelőd fejlesztési tárca a magas költségekre hivatkozva még letérni látszott erről az útról.) Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló források leghatékonyabb elköltésére valóban az OMP jelenlegi keretei a legalkalmasabbak-e, felvetve, hogy esetleg ennek rendszerén is szükségesek lehetnek bizonyos módosítások.
