Eddig az állami erdőgazdaságoknál a jogosultak évente egyszer béren kívüli juttatásként többféle megoldással illetményfát kaptak: cafeteriaként, vagy azon kívül, a fuvarköltséget is átvállalva, és anélkül. A kedvezményes adózás év eleji megszűnésével azonban veszélybe kerültek ezek a lehetőségek, mert a rendelkezés érinti a dolgozóknak járó tűzifát is. Már hallani, hogy bizonyos cégek gazdasági okokra hivatkozva visszavonják a természetbeni juttatást. Annak ellenére, hogy adótanácsadók állítják: az új előírás egy korábbi és hatályos jogszabály alapján az illetményfára nem vonatkozik, ami így továbbra is adómentes. A nézetkülönbségek miatt több társaságnál is nagy a tanácstalanság, az illetékes hivatal véleményének ismerete nélkül nem mernek lépni. A dolgozók érdek-képviseleti szervezete viszont a tulajdonosi jogokat gyakorló agrártárcától már a múlt év közepén az illetményfát érintő adózási forma fenntartását kérte, de az ügy döntésre átkerült a Pénzügyminisztériumba (PM), és onnan egyelőre nem érkezett válasz a kérdésre.
- Nálunk általában az év elején írják ki a hat köbméter fát, aminek a kiszállítását erdészek intézik, most azonban még senki nem szólt, hogy menjünk a bizonylatért, pedig itt van már az ideje – mondta egy szakmunkás, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. soproni fatelepén. Tóth István szakszervezeti titkár nem sokkal azelőtt, hogy megkerestük, az előbbi kijelentéshez kapcsolódó üzenetet kapott, és ezt meg is osztotta velünk. – Jött egy e-mail a vezérigazgatótól, amiben az áll, hogy átmenetileg szünetelteti a cég az illetményfa kiadását – tájékoztatott. Számomra ebből az derül ki, hogy nem született még döntés a kérdésben – tette hozzá. A százhúsz dolgozóval együtt mindenesetre bízik a kedvező fordulatban, és reméli, hogy a béren kívüli juttatásra nem vetik ki az ötvenegy százalékos adót, hiszen ez fájdalmas jövedelemkiesés lenne. A mintegy 130 ezer forint értékű fára ezután is számítanak.
A négyszázhatvan embert foglakoztató Zalaerdő Erdészeti Zrt.-nél mint ahogy eddig, úgy ezután is, csak annak jár az évi 5 tonna (körülbelül 6 köbméter) adómentes tűzifa, aki az erdőgazdálkodásban dolgozik, és erre 2009. december 31-ig, vagyis a rendelkezés hatályon kívül helyezéséig jogosultságot szerzett. – Ezt a 2012-ben szabályozott törvénynek egy jelenleg is hatályos átmeneti rendelkezése lehetővé teszi, ami a 2010. január elsejétől belépett munkavállalókra már nem vonatkozik, nekik ezért nem jár tűzifa, amit adótanácsadók állásfoglalása is megerősít – nyilatkozta Kovács Ágnes, aki annál a cégnél szakszervezeti vezető, ahol, mint ismert, korábban már próbálkoztak a fajárandóság visszavonásával, de akkora elégedetlenséget váltott ki, hogy emiatt az erdészet kénytelen volt visszavonni a döntését.
Az illetményfa körüli vitára Menoni Imre, a Vértes Erdő Zrt. szakszervezeti elnöke az Erdészeti és Faipari Híradóban így reagált. „Ha elveszik, akkor valami látványosat kell tenni, amire odafigyelnek az illetékesek” – fejtette ki. Erre azonban aligha lesz szükség, mert Macsek Lajos vezérigazgató megígérte, hogy „mindenki megkapja a fát, és eleget tesznek az adóelőírásoknak”. Az erdőgazdaságok működését ismerők szerint nem mindenki gondolkodik így. Máskülönben nem hangzott volna el egy cégvezető szájából olyan kijelentés, hogyha az illetményfa nem lesz adómentes, akkor ez a béren kívüli juttatás ebben a formájában megszűnik. Ahol ezt megfogalmazták, ott a bruttó 230 ezer forintos cafeteria-keretből ez idáig 96 ezret tett ki a tűzifa, amiből 16 ezer forintos egységáron hat köbmétert biztosítottak a jogosultaknak. Ezzel szemben máshol akadt példa arra is, hogy több jutott a kiosztott fából, volt úgy, hogy tíz köbméter is, és hatezer forintért, de nem cafeteria-elemként, és nem kellett kirekeszteni ebből a 2010-től belépetteket, valamint a faiparosokat, hiszen van hova felzárkóztatni az állami erdészetek mintegy 7500 dolgozójának középmezőnybe tartozó átlagbérét. Egyébként a huszonkét állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaságnál nehéz hasonlóságokat találni az illetményfa-kiosztási megoldásokban, mivel az egységesítési törekvések menet közben elhaltak, a 2002-ben aláírt ágazati kollektív szerződés pedig már régen elavult. Ezért általában a szokásjogra alapozva mindegyik cég a maga útját járta.
- Az illetményfa kényes téma – jegyezte meg a neve és a munkahelye elhallgatását kérő dolgozó az egyik erdőgazdaságnál. – Senki nem örül annak, hogy a minket megillető tűzifa kedvezményes adóját eltörölték, nálunk ugyanis a cafeteria-elemek közül két éve kivett, és azóta a kollektív szerződésben rögzítetteknek megfelelően kapott természetbeni juttatás után a jövőben bérként adózhatunk – magyarázta. Holott az eddigi módszer bevált, ezzel mindenki elégedett volt, és senkitől sem kellett megvonni a lehetőséget. – Abban már most biztos vagyok, hogy az eddig alkalmazott jó módszerről lemondhatunk – közölte. Hiszen néhány vállalatvezető jó hozzáállása nem elég ahhoz, hogy teljesen átvállalják a többletterheket. Ezt nem tehetik meg, márpedig ennek elmaradása jóval kedvezőtlenebb helyzetet jelent a munkavállalóknak. Azt, hogy mi várható, egyelőre nem tudni, mert erről még zajlanak a tárgyalások.
- A múlt év közepén levélben kértük az erdőgazdaságok felett tulajdonosi jogokat gyakorló agrár- és vidékfejlesztési miniszter hozzájárulását ahhoz, hogy az évi öt tonna illetményfa maradjon adómentes – mondta Górász László, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének /EFDSZ/ főtitkára. A szervezet kezdeményezte azt is, hogy a huszonkét állami társaságnál ne csupán az erdőgazdálkodásban dolgozók, hanem minden alkalmazott kapjon tűzifát. A tárcavezető válaszából kiderült, hogy az illetményfa adómentességét támogatja, a szélesebb körben történő kiterjesztésre tett javaslatra azonban nem reagált. Az ügyet illetékesség hiányában teljes egészében átadta a Pénzügyminisztériumnak. Azóta nincs hír arról, hogy történt-e valamiféle előrelépés a felvetett kérdésben.
Bizonyára vannak olyan erdészetek, amelyek nem is bánják, hogy késik a PM-állásfoglalás, mert erre hivatkozni lehet, amikor az érintett dolgozók azt firtatják, hogy mikor indul az illetményfa-kiosztás. Azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez olyan gesztus a dolgozóknak, ami csökkenti a cégek eredményességét, holott éppen most elég gond számukra az önkormányzatok tavalyinál nagyobb szociálistűzifa-szükségletének kielégítése úgy, hogy közben a tulajdonos által előírt eredményt teljesíteni kell.
