A NASA bejelentette, hogy a Parker január 19-én, fellövése után 161 nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját. Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül.
Január elsején az űrszonda teljes műszerkészlete munkába állt, adatokat küld a Földre. Az adatokat a NASA Deep Space Network nevű űrkommunikációs hálózatán keresztül továbbítja, eddig több mint 17 gigabit tudományos információt töltöttek le a küldeményekből. Nap körüli első útjának teljes adatkészletét áprilisra töltik le a kutatók.
A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz, hasonlóan az első, novemberi perihelionhoz, ami alig több mint fele a korábbi rekordnak, amelyet a Helios 2 állított fel 1976-ban. A Parker sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt. Az autóméretű űreszközt augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget.
A Parker Solar Probe csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.) A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.
