Az amerikai kormány magas rangú diplomatái egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Orbán Viktor egyre határozottabban Oroszország felé irányítja Magyarországot, és hogy próbálja hazánkat fokozatosan függetleníteni az amerikai szövetségesi kapcsolatoktól, írja az Átlátszó.
Az aggodalom egyik oka, hogy a magyar kormány közel másfél évnyi tárgyalássorozat után sem hajlandó aláírni az amerikai és a magyar kormány közötti, úgynevezett védelmi együttműködési megállapodás (Defense Cooperation Agreement, DCA) megújítását.
Orbán semlegességet akar - vagy Kelet felé fordul?
Az is feltűnt Washingtonban, hogy a magyar fegyverbeszerzésekből az amerikaiaknak nem jutott: decemberi bejelentés szerint helikoptereket az európai Airbustól, tankokat a németektől, mobil repülőgép-hangárt pedig a svédektől vesz Magyarország.
Eközben az amerikai kormány viszont több gesztust is tett az Orbán-kormány felé, mutatva, hogy vége az Obama elnöksége alatt jellemző kritikáknak. A vidéki magyar sajtó támogatására ígért kétszáz millió forintos pályázatot eltörölték, Mike Pompeo pedig fogadta Szijjártó Pétert tavasszal. David Cornstein nagykövet pedig még a CEU elkergetése után is úgy nyilatkozott a 168 Órának: bízik Orbán Viktorban.
A védelmi együttműködési megállapodás aláírása mindezek miatt egy fontos jelzés lett az amerikai külügyi vezetés számára: annak elfogadása magyar részről azt mutatná, hogy Orbán Viktor elkötelezett az ország nyugati és amerikai szövetségi kapcsolatai iránt, és nem mozdul tovább Moszkva irányába.
Orbán és a magyar tárgyaló felek az elmúlt másfél évben többször megígérték, hogy aláírják a megállapodást, majd visszatáncoltak és olyan kifogásokat említettek, amelyek meglepték az amerikai diplomatákat és amelyeket nem is tudtak minden alkalommal hitelesnek elfogadni. Az egyik ilyen az volt: az európai uniós szabályok teszik lehetetlenné a DCA aláírását. Egy másik magyarázat, amelyet Orbán adott: a Fidesz-képviselők egy csoportja ellenzi a DCA egyes pontjait, és mivel nincs hatalma e képviselőcsoport felett, nem tudja őket meggyőzni.
Tavaly decemberben pedig három, a beszélgetés részleteit ismerő forrás szerint
Az üggyel kapcsolatban az Átlátszó megkereste Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt, ám kérdéseikre a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.
Egy magas rangú, névtelenséget kérő magyar kormányzati illetékes azonban úgy fogalmazott a portál kérdésére: Orbán nagyra értékeli a NATO-tagság nyújtotta védelmet és továbbra is részt vesznek magyar katonák a NATO-missziókban, de nem szívesen csatlakozna Washingtonhoz az egyre feszültebb kínai, illetve orosz viszonyt illetően.
„Az a lényeg, hogy Orbán üzletelni akar Oroszországgal” mondta. „Mi akkor lázadunk, amikor megpróbálnak minket kioktatni arról, mi a helyes viselkedés Kínával szemben. Hogy kínai ügynökök vagyunk, és hasonlók.”
A védelmi együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások elhúzódása, illetve Orbánnak a katonai semlegességre tett utalása egyre inkább aggasztja a magas rangú amerikai diplomatákat, és egyre kiemeltebb helyet kap a két ország közötti párbeszédben.
A héten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felhívta Orbán Viktort. A beszélgetésről az amerikai külügyminisztérium által kiadott rövid közlemény azt írja: a telefonhívás témája az amerikai-magyar stratégiai együttműködés megerősítésének fontossága volt, beleértve a „bilaterális védelmi kapcsolatokat.”A közlemény nyelvezete azt sugallta, hogy a téma a DCA volt, és a lap forrásai megerősítették, hogy valóban szóba került a megállapodás az amerikai külügyminiszter és a magyar miniszterelnök beszélgetése során.
A magyar kormánynak a beszélgetésről kiadott közleménye valamivel bőbeszédűbb volt, eszerint a politikusok „kifejezték szándékukat, hogy a közeljövőben személyes találkozón is egyeztetnek majd.” A tényfeltáró portál információi szerint Mike Pompeo még februárban Magyarországra látogathat.
