Tavaly rekordszámban riasztották a tűzoltókat szén-monoxid-mérgezéshez – derül ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) lapunk rendelkezésére bocsátott, hat évre visszatekintő adatsorából. Eszerint
Igaz, a tavalyi érték csak kettővel haladta meg a 2017-es, előző rekordot.
A többi adatsor már irányú változása az okokra is rávilágít. Az esetszám-bővüléshez képest ugyanis 2018-ban – legalábbis az elmúlt évekhez viszonyítva – érzékelhetően kevesebben sérültek meg; bár a 2012-es érték még alacsonyabb. Szembetűnő a halálesetek számának alakulása is. Míg a felmérés elején évente körülbelül tucatnyian hunytak el szén-monoxid-mérgezésben, addig a 2016-os év 17-es száma durva kiugrást mutat. Az azóta eltelt két évben viszont 10-10-en fulladtak meg a szakszerűtlen fűtésből szivárgó mérges gáztól. Bár egyetlen haláleset sem elfogadható, ez mégis némi javulást mutat.
Mindebből leginkább a hazai fűtési berendezések folyamatos állagromlására lehet következtetni. Így megállíthatatlanul tör elő belőlük a halált okozó, szagtalan gáz. A sérültek számának mérséklődése viszont, ezzel párhuzamosan, életben maradási esélyeink fokozatosan javulására utal. Ez a bővülő tájékozottságon túl nem kis mértékben a szén-monoxid-érzékelők terjedésének tudható be. Ezt az OKF-kimutatás is alátámasztja: míg hét éve csak a vizsgált lakások kevesebb mint ötödében találtak ilyen készüléket, addig tavalyra az arány már háromnegyed közelébe nőtt.
2016-ban, amikor az OKF a „rezsicsökkentés” örvén átvette a lakossági kéményseprést a tevékenységet addig végző, jellemzően kis- és középvállalkozásoktól, egyszersmind a kötelező munkák ingyenessé váltak, az összes kedvezőtlen mutató erőteljesen megugrott. A fokozódó életveszély enyhítésére az Orbán-kormány azóta sem tett érdemi intézkedéseket. A fűtésirendszer-csereprogramok hatása szintén érzékelhetetlen. Sőt, tavaly még tovább lazítottak a szabályokon. Így a családi házakban megszűnt az ellenőrzési kötelezettség, illetve annak gyakoriságát gázkészülékek esetében egy évről a többiek esetében is két évre módosították. Ez utóbbinak a számsorokban ugyanakkor egyelőre nem látszik kedvezőtlen hatása.
Az esetszámnövekedést kifejezetten a kormányzati lépéseknek tudja be Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke. Az OKF kedvező kimutatásainak a kéményseprők saját tapasztalatai ellentmondanak – szögezte le. Szerinte
A környező államokban – például Szlovákiában – történtek egyértelműen arra utalnak, hogy a szabadon választható ellenőrzések növelik, a visszaállított kötelezés pedig csökkenti a balesetek, tüzek számát. A hazai helyzet az OKF-hez szegődött szakembereket is méltatlan helyzetbe sodorta – tette hozzá. Így továbbra is a korábbi állapot visszaállítása mellett tör lándzsát, bár az ingyenességgel – állami költségtérítés mellett - egyet ért. Az ellenőrzés időpontjával kapcsolatos, a lakosságot nyugtalanító egyeztetési problémák áthidalására pedig évente egy olyan, a munkáltató felé igazolt „közszolgálati napot” javasolnak, amikor a lakásban az összes közművet ellenőrzik és a mérőket is leolvassák.