Azaz egy, a bankpiacon is izmosodó NER-oligarchia lehet a nyertese a Budapest Bank (BB) napokban meghirdetett eladásának. A kormány csütörtökön tette közzé határozatát arról: piacra dobná a 2015-ben a GE Capitaltól megvásárolt BB többségi részesedését. Sajtóértesülések szerint korábban az Erste és a K&H mellett – az időközben Mészáros Lőrinchez és a vele gyakran üzletelő Szijj Lászlóhoz került – MKB érdeklődött a bank iránt.
Az MKB nem kívánt válaszolni lapunk kérdéseire. A nemzeti vagyonért felelős felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea sajtóosztályán ugyanakkor a bank tervezett privatizációjáról többek között elmondták:
Azaz: Bártfai-Mager arra kapott megbízást a kormánytól, hogy elsősorban hazai befektetővel tárgyaljon. Mivel a hazai bankok közül az OTP korábban nem mutatott érdeklődést Budapest Bank iránt, kizárásos alapon leginkább a Mészáros-Szijj duó érdekeltségébe tartozó MKB jöhet szóba, hiszen az Erste és és a K&H külföldi többségi tulajdonban van. Ráadásul ez egybevág az mfor.hu kormányzati körökből származó információival, amelyek szerint távlati cél, hogy az MKB, a Takarékbank és a BB összegyúrásából egy „ellen-OTP”-szerű szuperbank jöjjön létre.
A tárca közleménye megerősíti, hogy Bártfai-Magernek június végéig kell megszerveznie a BB eladását, egészen pontosan a miniszternek addig kell a „koncepciót kidolgoznia” a kormány számára. Ami biztosabb: a csütörtöki kormányhatározatból és a közleményből is úgy fest, hogy a kormány nem nyílt pályázatot hirdet a Budapest Bankra, hanem meghívásos és tárgyalásos úton értékesítené azt. Ennek részleteiről a miniszter sajtóosztálya üzleti titokra hivatkozva nem akart nyilatkozni.
Kérdéses, hogy a tárgyalásos eljárás mennyire lesz ínyére az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). Az mfor.hu-nak Axel Reiserer, az EBRD sajtófőnöke úgy fogalmazott: „Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a magánosítási eljárás nyílt és átlátható legyen.” Az EBRD még 2015-ben kötött szerződést az akkor az Erste 15 százalékos részesedésére ácsingózó magyar állammal a hazai bankpiac működéséről. Ebben Orbánék vállalták, hogy az állam nem szerez többségi részesedést egyetlen nagybankban sem. Ahol pedig többségi állami tulajdon van – ilyen volt az MKB és a Budapest Bank is – azt három éven belül eladják. Míg az MKB-nál ez időre sikerült – így a pénzintézet többsége tulajdonrésze Mészárosnál, egy kisebb része pedig Szijjnál landolt – addig a BB-re nem akadt vevő. Egyes piaci vélekedések szerint leginkább azért, mert a magyar állam 2015-ben elve túlárazva vette meg a bankot a GE-től, és jó darabig nem tudta volna veszteség nélkül tovább adni. A kormányhatározat szövege szerint a BB-re jelentkező vevőnek legalább a 2015-ös árat – 700 millió dollárt, ami mai árfolyamon 200 milliárd forintot – kell fizetnie.
Az állami hátterű, felülről irányított piacépítési szándékot jelzi, amit Bártfai-Mager Andrea még nyáron adott írásba Tóth Bertalan és Mesterházy Attila MSZP-s képviselőknek. Ők akkor arra kérdeztek rá a miniszternél, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő mit kíván kezdeni az FHB-ban lévő kisebbségi részesedésével? A miniszter akkor azt közölte: csak azt adják el, amit nem indokolt állami körben tartani, ugyanakkor megjegyezte: a kormánynak a vagyonpolitikai célok érvényesítésekor „ki kell jelölni” azokat a csúcsvállalkozásokat, amelyek a „nemzetgazdaság húzóerői és versenyképességünk letéteményesei” lehetnek
