A baranyai megyeszékhely somogyi városrészében lévő nyolcosztályos iskola az ezredfordulótól lesajnált oktatási intézménnyé vált, ahová hátrányos helyzetű családok gyengén teljesítő, gyakran magatartászavaros gyermekei jártak. A környék ambiciózus famíliái a belváros „menő” iskoláiba íratták gyerekeiket, így a somogyi intézmény szegregálódott, és volt mikor alig félszázan jártak oda.
Amikor a pécsi önkormányzat iskolaközpontokban integrálta az alapfokú oktatási intézményeket, a somogyi a Budai Városkapu Iskolaközpont részévé vált. 2014-ben Csovcsics Erika lett e központ főigazgatója. Az angol szakos pedagógus volt az egyik létrehozója a cigány fiatalok oktatását magára vállaló, 1994-ben elindított, pécsi Gandhi Gimnáziumnak, 1999-től tíz éven át ő vezette a világon egyedülálló középiskolát.
Csovcsics azt vallja: változó világunkban megjósolhatatlan, hogy egy gyerek milyen szakmából tud majd megélni, ezért az iskola akkor készíti fel a fiatalokat az életre, ha megtanítja őket eligazodni az információk tengerében, és arra neveli őket, hogy legyenek kreatívak, bírjanak helyes önismerettel, és tudjanak együtt dolgozni másokkal. Csovcsics – több, a reformpedagógia iránt nyitott szülővel közösen - úgy látta, a somogyi iskola megfelelő lenne arra, hogy ott létrehozzanak egy ilyen szellemű intézményt. 2016-tól az iskolában be is indult egy új program, aminek népszerűségét bizonyítja, hogy korábban 5-6, kényszerűen ideküldött gyerekkel indult itt első osztály, 2017-ben már 16-an, 2018-ban pedig 25-en jelentkezek Somogyra elsősnek, s a felsőbb osztályokba is érkeztek tehetséges diákok. Így az iskolában már csaknem százan tanultak.
Az város más körzeteiből érkező, új diákok olyan családban nevelkedtek, ahol a szülők a tudást a legfontosabb vagyonnak érezték. Közülük sokan addig magántanulóként oktatták színjeles eredményt elérő gyermekeiket. A szülők csodákat meséltek a somogyi iskolában folyó oktatásról. Gyermekeik minden nap kíváncsi örömmel indultak az iskolába, és élményekkel telten értek haza. Bár az iskolában sosem emlegettek olyan szavakat, mint a „kell” meg a „muszáj”, a gyerekek tudták és végezték a dolgukat.
Gyakran csapatmunkában. Például amikor a harmadikos, negyedikes, ötödikes, hatodikos diákok 4-5 fős csoportokba osztva kellett, hogy bemutassák Afrikát. A teamek terepasztalokat készítettek a kontinensről, azt benépesítették maguk készítette állatbábokkal, történeteket olvastak Afrikáról. A hetekig tartó közös munka során a diákok több tantárgy tudásanyagát játékosan szívták magukba, hisz az Afrika-projekt egyaránt fejlesztette a szövegértési, a természettudományi, a földrajzi és a politechnikai ismereteiket.
A diákok gyakran önként vállalt, maguk által kidolgozott házidolgozatokkal szórakoztatták egymást. A tanárok sokszor vitték a gyerekeket kirándulni a közeli Mecsekbe, hogy a diákok tanulják meg kilesni környezetük élővilágát. Az iskola folyosójának polcain folyamatosan kiállították a diákok rajzait, festményeit. A fentiek mellett a gyerekek megtanulták a kötelező tananyagot, ezekből dolgozatokat írtak, feleltek, ám a tanárok sosem arra voltak kíváncsiak, hogy növendékeik mit nem tudnak, hanem arra, hogy mi ivódott beléjük, és addig erőlködtek, amíg a leggyengébbekben is megragadt a tőlük elvárható tananyag.
A programban résztevő osztályok háromnegyedét a jóképességű gyerekek adták, akik élvezték azt, hogy segíthetnek a gyengébbeknek. Utóbbiakat sosem buktatták meg, ám aki nem vállalta az együttműködést és szétzilálta az órát, azt eltanácsolták. Hogy ezt megelőzzék, a tanárok a szülőkkel hathetente megbeszélték, mit várnak gyermeküktől, így szinte mindenkinek egyéni tanterv készült.
2017-ben megszűnt az iskolaközpont-rendszer, és Csovcsics Erika megpályázta a somogyi iskola igazgatói székét. Elképzeléseit a tanári kar támogatta, ennek ellenére a Klebelsberg Központ pécsi tankerületének vezetője, Páva Péter érvénytelennek nyilvánította pályázatát, és megbízta az iskola vezetésével Nagy Mariannt, akinek addig semmilyen kapcsolata sem volt az intézménnyel.
Azok a szülők, akik Csovcsics programja miatt íratták gyermekeiket az iskolába, mindent megtettek, hogy a korábbi tanmenet fennmaradjon, ám épp az ellenkezőjét tapasztalták. A szülők szerettek volna egyeztetni az iskola új igazgatójával és a tankerület vezetőjével, leveleket írtak Pávának, tüntettek. Csovcsics látva, hogy programját nem folytathatja, már októberben felmondott, néhány munkatársa is követte őt. Decemberben a szülők végre találkozhattak Páva Péterrel és Nagy Mariannal, akik azt ígérték, hogy a Csovcsics által megálmodott program folytatódik.
Ez a találkozó is csak időhúzás volt, mondják a szülők, a távozó tanárokat azóta sem tudták pótolni, tanórák sora marad el, a tanárok jó része beugró, más iskolákból idelátogató pedagógus. A régi tanárok együtt éltek a gyerekekkel, a mostaniak jó esetben leadják a nemzeti alaptanterv által elvárt tananyagot, aztán mennek innen. A magatartászavaros diákok ráérezve, hogy már nem fontosak tanáraiknak, szétrendetlenkedik az órákat.
Tizennyolc tanuló szüleinek elege lett, s bejelentették, hogy a második félévben elhagyják az iskolát. Egyikük, a kézművesként boldoguló és vállalkozó párjával öt gyermeket nevelő Edit már január 17-én jelezte, hogy négy, kitűnően tanuló lányát azonnal elviszi az iskolából. Ő azért nem várta ki a félévet, mert hatodikos lányának az egyik osztálytársa durván beszólt. Ugyanez a gyerek, tavaly még együttműködött a csapatmunkákban, és figyelmes volt társaival, ám jelenleg csak az érdekli, hogy másokat megbotránkoztasson. Edit és szülőtársai kizártnak tartják, hogy a mostani igazgató és az általa irányított csapat képes lenne az iskola szellemi süllyedését megállítani.
Az újságíróként dolgozó Judit és fotós párja két lányt íratott 2016-ban a somogyi iskolába. Két boldog tanév után az egyik lányt – érezve az összeomlás jeleit - már októberben elvitték, a másikat most. Amikor az első lány távozott a somogyi iskolából, Nagy Mariann azt mondta: igazuk van, hogy elviszik, ilyen okos lánynak nem ilyen iskolában van a helye. Ebből már tudták, hogy a somogyi iskoláról lemondott a tankerület, nem bánják, ha az intézmény a taníthatatlannak minősített gyerekek gyűjtőhelye lesz.
Lapunk kereste Nagy Mariannt, ám ő nem kívánt nyilatkozni. Csovcsics Erika sem, mivel nem szeretne konfliktust okozni volt iskolájában. Páva Péter viszont hajlandó volt válaszolni kérdéseinkre, s elmondta, hogy szerinte a somogyi iskola most is a Csovcsics által megálmodott programot folytatja. Amikor megjegyeztem, hogy ennek a szülők semmi jelét se látják, Páva türelemre intett, mondván: Nagy Mariann-nak még idő kell. Páva Péter egyébként úgy vélte, hogy Csovcsics főigazgatóként alkalmatlan volt vezetőnek, ezért nem bízta meg őt a somogyi iskola irányításával.
Páva elmondta azt is, hogy a somogyi iskola diákjai 2017-ben rendkívül rosszul szerepeltek a kompetencia-méréseken, ezért is szükség volt a vezetőváltásra. Csakhogy 2017-ben alig lehetett eredménye az egy évvel korábban startoló reformoktatásnak, akkor még a korábbi évek tanításának kudarcáról adtak számot a dolgozatírók. A szülők úgy vélik, hogy a tankerület az iskolában azért nem tűrte el Csovcsics Erikát, mert ő és csapatának elvei számos kérdésben szembe mennek a kormány oktatási koncepciójával, a nemzeti alaptantervvel, a kötelező tankönyvekkel, ráadásul Csovcsics liberális beállítottságú pedagógus. Páva tagadta, hogy ez játszott volna szerepet döntésében, ugyanakkor megemlíti, hogy Csovcsics meg akarta szerezni az iskolát, s el akarta vinni a tankerülettől valamilyen alapítványhoz, ezt azonban a fenntartó semmiképp se engedte volna, Csovcsics ezért mondott fel.
Ez egyébként alighanem igaz. Ami biztos, hogy a somogyi iskolából tanév közben másik iskolákba íratták a diákok negyedét. Az érintett szülők úgy tudják, hogy további 25 tanulót azonnal elvinnének máshová, de nekik még nem találtak befogadó intézményt. Ha ez megtörténik a Pécs határán álló iskola valószínűleg funkciót vált, s beilleszkedési zavarokkal küszködő gyerekek integráló intézménye lesz, tudtuk meg Páva Pétertől.
Mellesleg a távozók szülei - akik közül sokan kormánypártinak vallják magukat - hangsúlyozzák, hogy ők nem akarnak politizálni, döntésüket a gyermekeik érdekében hozzák.
