A kormány szabályos csapdákat helyezett el a hivatalokban működő érdekképviseletek tevékenységét szabályozó törvényekben – jelentette ki a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökségi tagja és adatvédelmi tisztviselője. A jogi végzettségű Marosi János kiemelte: a januártól hatályba lépett, érdemi egyeztetés nélkül megszövegezett kormányzati igazgatásról szóló jogszabály érdekvédelmi fejezete például azzal kezdődik, hogy a „kormányzati igazgatási szerv nem követelheti, hogy a kormánytisztviselő szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék”, majd pár bekezdéssel később leszögezi, hogy „a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az erre vonatkozó megállapodás esetén vonja le”. A tagdíjfizetési kérelmen persze ott van a dolgozó összes adata, ráadásul oda kell menni a főnökhöz is aláíratni a papírt, amit nem mindenki mer felvállalni. A jogász szerint ebben az ellentmondásos formában a szöveg a nemzetközi jogba és az Alaptörvénybe is ütközik. Utóbbi kimondja, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, de mellette azt is, hogy „szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek”. A valóság azonban más.
Somogyi Ilona, aki tavaly nyáron megalakította az MKKSZ Kincstári NYUFIG alapszervezetét, szeptember óta nyugdíjasként vezeti a csoportot.
Felettesei nem is titkolták, hogy érdekvédelmi mozgolódása nem tetszett nekik. Most hiába van megbízólevele az MKKSZ-től, amivel mindenhová beléphetne az erre vonatkozó jogszabály alapján, ahol szakszervezetének legalább egy tagja dolgozik, a NYUFIG Váci úti irodaházába nem engedik be.
A Magyar Államkincstár (MÁK) megtagadja a tagdíjak levonását is, pedig minden alapszervezeti tag adataival és aláírásával megküldték a listát a bérszámfejtési főosztály vezetőjének. A szakszervezet kénytelen volt maga összeállítani az egyéni tagdíjfizetési megállapodásokhoz szükséges nyomtatványt, mert ilyennel állítólag a Kincstár nem rendelkezik, ami azért meglepő, mert így vélhetően a nyugdíjfolyósítónál régóta működő másik – dolgozói vélemények szerint a vezetéssel az indokoltnál szorosabban együttműködő - szakszervezet tagjainak sincs ilyen egyénre szabott megállapodásuk. Csak épp a mérce nem egyenlő.
Az MKKSZ budapesti titkáraként dolgozó Marosi János lapunknak visszaidézte, hogy az egyéni megállapodási kényszer 2012-es bevezetése után háromezer tagot vesztettek, mert az emberek nem akarják, hogy a munkahelyi vezetőik megtudják a szakszervezeti tagságukat. Somogyi Ilona esete mutatja: teljes joggal. Az utóbbi években olyan általánossá vált a félelem, hogy külön egyedi tagdíjfizetői csoportot kellett létrehozni a szakszervezetnél. Az alapszervezeti titkár kirúgásának fényében pedig semmi jelentősége nincs a legfrissebb Fidesz jogszabályoknak sem, hiszen a kormányzati igazgatásról szóló törvény most is kimondja: „szakszervezethez tartozása, vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyát megszüntetni.”
Külön gond, hogy a Kincstár az MKKSZ vezetésével sem áll szóba, nem válaszol leveleikre, pedig az új adatvédelmi szabályok miatt a két szervezet közötti külön megállapodást is meg kell újítani.
