Az áramütött madarat Vaskút környékéről vitte be a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába a nemzeti park természetvédelmi őre - mondta Veprik Róbert. A sas állapota kezdetben nem volt túl biztató. Az áramütés ugyanis sokszor végzetes baleset, és ha meg is tudják menteni az állatot, többnyire elveszti a sérült végtagját. Ezt végül sikerült elkerülni, úgy, hogy a madár a budapesti állatkertben is kapott kezelést. A sas végül annyira erőre kapott, hogy szabadon is engedhették. A természetvédelmi szakemberek fő törekvése, hogy a vadonból bekerült állatokat visszajuttassák élőhelyükre. A ragadozót a nemzeti park munkatársaival közösen engedték el a Saséri-holtágnál, Sándorfalva térségében.
A rétisas Magyarország területén előforduló legnagyobb termetű ragadozó madár, testmagassága meghaladhatja a 90 centimétert, széles, tompán végződő szárnyainak fesztávolsága pedig megközelítheti a 2,5 métert. A fiatalabb példányok feje, farka és csőre sötétbarna, az idősebb állatok tollazata világosabb, rövid, ék alakú farkuk fehér, hatalmas csőrük pedig sárga. Fészkét kiemelkedő szirtekre, magas fákra rakja. Sziklás tengerpartok, zavartalan édesvizek környékén fordul elő. Rendszerint alacsonyan száll a víz fölött, és a felszín közelében úszó halakat kapja el, vízimadarakat, kisebb emlősöket, nyulakat, sőt gyengébb őzgidát is zsákmányol.
A rétisas zavarásra és a környezet állapotára érzékeny faj. Állománya az élőhelyek csökkenése és a mérgezések miatt az 1970-es években Európában kritikus szintet ért el. Magyarországon rendszeresen fészkel a folyók menti galériaerdőkben és idős tölgyesekben. Hazai állománya meghaladhatja a 250 párt, és évente több száz példány érkezik telelni a Baltikumból.
