Ha a megvásárolt termék nem nyerte el a tetszését, 14 napon belül visszaküldheti; ehhez egy letölthető nyilatkozatot kell kitöltenie – írta általános szerződési feltételeiben egy női ruhákat forgalmazó webáruház, amelyet 200 ezer forintra bírságolt tavaly a fogyasztóvédelmi hatóság. Az elállási jog nem köthető ugyanis alakisághoz, azaz nyilatkozatmintához. A webáruház ráadásul a 14 napos határidőre vonatkozóan is ellentmondásosan tájékoztatott: az egyik pontban az szerepelt, hogy az a termék átvételétől számolandó, egy másikban pedig az, hogy a nyilatkozat közlésétől. A hatályos jogszabályok szerint ez utóbbi az irányadó: a vevőnek legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül kell visszaküldenie a terméket.
A bírságot azonban nem emiatt szabta ki a hatóság: a fogyasztóvédők első körben ugyanis nem büntetnek, csak figyelmeztetnek, így a vállalkozásnak lehetősége van kijavítani a hibákat. A szóban forgó webáruház üzemeltetőjének ez nem sikerült. Teljes egészében törölte ugyanis az elállási nyilatkozatmintát a honlapról, pedig a hatóság csak annak kötelezővé-tételét kifogásolta. Már csak azért is, mert az elállási jog nyilatkozatminta vagy egyéni nyilatkozat útján is gyakorolható, és éppen erről kell tájékoztatni a vásárlókat.
A fenti eljárás látszólag bürokratikus kekeckedés, az online kereskedelem sajátosságai miatt azonban komoly szerepe van a vásárlók precíz és mindenre kiterjedő tájékoztatásának. Egy webshopban történő vásárlás során a vevők ugyanis nem tudják kipróbálni az adott terméket. Márpedig már mintegy 3 millió magyar rendel a webáruházakból, a hazai online kiskereskedelem forgalma tavaly átlépte a 400 milliárd forintot is.
Éppen ezért is kezdte el az utóbbi években sűrűben ellenőrizni a webáruházakat a fogyasztóvédelmi hatóság. Míg 2015-ben 169 internetes kereskedőt ellenőriztek, addig 2017-ben már több mint 800-at, a vizsgált webáruházak száma mára pedig a blokkk.com összesítése szerint mintegy másfél ezerre rúg.
A hazai webshopok száma ugyanakkor úgy tízezerre tehető, a jogszabályok betartása pedig továbbra sem igazán jellemző a szférára. A hatóság tavalyi beszámolója alapján a fogyasztóvédelmi ellenőrök a korábbi évekhez hasonló találati aránnyal bukkannak hibát vétő honlapokra: 2015-ben 88, 2017-ben 86 százalék volt a kifogásolási arány. Horváth Katalin, a CMS Budapest Ügyvédi Iroda senior ügyvédje szerint ennek az az oka, hogy a webáruházak - zömmel kisvállalkozó - üzemeltetői nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget tájékoztatási kötelezettségüknek. Innen-onnan – akár a konkurenciától - összeollózott általános szerződési feltételeket tesznek fel honlapjukra. Közben nem nézik, megfelel-e a dokumentum még a hatályos jogszabályoknak, érvényesek-e az abban foglaltak a webshopjukra. Nem fordulnak hozzáértő ügyvédhez, mert megterhelő számukra 45-50 ezer forintot kiadni erre a célra. Csak akkor kezdenek el komolyan foglalkozni a vásárlók tájékoztatásának kérdésével, ha ellenőrzést kapnak.
Az ismételt jogsértések aránya – a sűrűbb ellenőrzések hatására – valóban visszaesett a korábbi 54 százalékról 26 százalékra. Ebben feltehetőleg szerepet játszik az is, hogy 2017 óta az ismételt ellenőrzéseknél a bírság az addigi 15 ezer forint helyett 200 ezer forintról indul és 2 millió forintig terjedhet.
Szintén elrettentő célzattal született meg az a „fekete lista” – a jogsertowebaruhazak.kormany.hu -, ahol 2017 januárja óta az Információs és Technológiai Minisztérium (korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) névvel és címmel listázza a vétkes webáruházakat: innen két évig nem is lehet lekerülni.
A listán immár 559 e-kereskedő szerepel: többek között a fent említett, női ruházati termékeket forgalmazó webáruház is. A legtöbb gond az elállással, a szállítással és a jótállással kapcsolatos tájékoztatással van: 540 e-kereskedő emiatt került fel a feketelistára. A másik problémahalmazt az elérhetőségekkel kapcsolatos hiányosságok jelentik: emiatt 478 webáruház szerepel a listán. (A két probléma a legtöbb webáruháznál együttesen fordul elő). A fogyasztóvédelem egy külön csoportot alkotott a csodát ígérő termékekkel kapcsolatos megtévesztéseknek is: erre a listára 37 webáruház került fel, amelyek közül csupán egy kapott bírságot is. A webáruház - túl azon, hogy egy olyan szemmasszírozó eszközt árult, amelynek állítólagos pozitív hatásai a hatóság szerint nem bizonyítottak - nem tüntetett fel telefonszámot, postai címet sem. A lista tanúsága szerint az elmúlt 2 évben egyébként összesen 21 esetben szabott ki bírságot a webáruházakra a hatóság.
