Levélben fordult az utóbbi időben fideszes össztűz alá került Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) a hírhedten kormánybarát Magyar Hírlap, hogy annak költségvetéséről tegyen fel érdeklődjön. Ez meglehetősen érzékeny téma, miután Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, a kormány december és március között visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. A kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Palkovics "eredményesebbé" szeretné tenni az Akadémiát; a kifejezés vélhetően a piaci nagyvállalatok érdekei mentén való átalakítást takarja, akárcsak a Corvinus egyetem fizetőssé tétele, és az ELTE BTK-t és TTK-t sújtó megszorítások eseteiben, de ugyanez a piaci érv a gender-szak szanálása kapcsán is elhangzott az ideológiai magyarázkodás mellett.
- kezdett kérdéseibe a Magyar Hírlap. Az MTA Titkársága január 4-én küldte el a választ erre és a többire, majd - miután január 21-ig nem érkezett reakció - úgy döntött, az üzenetváltást nyilvánosan, saját honlapján is megosztja. Nem nehéz ebbe a döntésbe az óvatosságot belelátni, illetve a bizalmatlanságot a kormányszócsővel szemben. A Titkárság a konkrét kérdésre ezt a választ adta: "A Magyar Tudományos Akadémia 2019. évi költségvetése törvényben meghatározott, tervezett kiadási főösszege 56 146,5 millió forint, amelynek forrása 44 067,4 millió forint bevétel, amiből 20 110,6 millió forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetéből várható. A közvetlen költségvetési támogatás 12 079,1 millió forint."
- szögezi le később Titkárság. A Hírlap pedig a száraz kérdések után lassan támadásba lendül: "ha az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem »hitelezik meg« ezekből a dologi kiadásokat?" Az MTA válaszában visszautasít minden olyan törekvést, ami a jogbiztonság mellőzésével az intézmény vagyonának felélésére irányul. Sem a kutatóintézetek jövőjével, sem a majdani finanszírozási rendszerrel kapcsolatban nem kaptak konkrét terveket, írják. Hozzáteszik:
Válaszukból az is kiderül, hogy mivel a maradványköltségeik kötelezettségvállalással terheltek, jogsértő lenne azokat a működtetésre használni. Végül már egyenesen úgy fogalmaz a Magyar Hírlap: "az Innovációs és Technológiai Minisztérium saját vállalása szerint fizet, míg az MTA nem teljesíti a maga részét".
- kényszerülnek helyretenni a kérdezőt. A Titkárság így folytatja: a kutatóhálózat működtetésének teljes forrását az ITM fejezetében helyezték el, így "értelmezhetetlen a kérdés azon része, hogy az MTA »nem teljesíti a maga részét«. Ilyen rész nincs".
Végül reagálnak Böröcz László fideszes képviselőnek a Magyar Hírlapban megjelent állítására, mely szerint ellenőrizetlenül rendelkeztek a források felett:
Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsában - mely az MTA egyik ellenőrző szerve - három fő képviseli a kormányt.
A kutatóközpontok szakmai feladatait kiemelkedő tudósok részvételével működő testületek ellenőrzik.
A kutatóintézetek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, szintén évente. A teljes pénzügyi gazdálkodási tevékenység ellenőrzésekor abban egyetlen hibát sem találtak.
Mint írják, Böröcz "állítása megalapozatlan, a képviselő nem ismeri az MTA tevékenységének szakmai és gazdasági rendszerét".
