„Célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország részére, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.” A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja ekként írja le saját tevékenységét, ám a jelek szerint legutóbbi festményvásárlásával alaposan célt tévesztett: a holland aranykor egyik ismert, sikeres festője, Jan Van Der Heyden (1637−1712) Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című festménye ugyanis sosem volt magyarországi gyűjteményben. Bár az Értéktár program honlapján a kép eredeteként feltüntették, hogy a festmény egykor „Thyssen-Bornemissza báró rohonci gyűjteményének része volt”, valójában Heinrich Thyssen-Bornemissza – August Thyssen német iparmágnás fia − 1920-ban vásárolta meg a festményt Amszterdamban, Rohonc (Rechnitz) viszont ekkor már Ausztriához tartozott.
Van Der Heydennek ez a festménye csak tíz évig volt a rohonci gyűjtemény része. Az akkor már figyelemre méltó kollekció több mint négyszáz műtárgyát az Alte Pinakothekban mutatták be 1930-ban. Amint a müncheni képtár történetét feldolgozó kötetből is kiderül: a kiállítás finoman szólva nem aratott osztatlan sikert – a több kritikus hang között akadt olyan művészettörténészi szakvélemény is, amely szerint a kollekció legalább száz festménye hamisítvány. A báró 1932-ben Svájcban vásárolt birtokot, ahová székhelyét átette, Van Der Heyden képe pedig Thyssen-Bornemissza luganói rezidenciáján, a Villa Favoritában kötött ki. A festmény 1937-ban került ki a gyűjteményi katalógusból, a sorsa 1952-ig rejtve maradt.
A Városlátkép legközelebb már az 1960-as évek végén a Dennis Vanderkar galéria holland és flamand festészetét bemutató téli kiállításán tűnt fel, mintegy bearanyozva a londoni galéria utolsó éveit. A mű ezek után egy inkognitóját őrző angol gyűjtő birtokába került. A kép legközelebb a londoni Sotheby’s árverésén tűnt fel 2005 decemberében, értékét akkor 80-120 ezer angol font közöttire becsülték − ami akkori árfolyamon számolva 116-174 ezer eurónak, illetve 29-44 millió forintnak felelt meg. A festményért senki sem licitált, holott azt nem lehet állítani, hogy Jan Van Der Heyden művészete nem kellett akkoriban a gyűjtőknek: fél évvel később a művész egy másik városi látképe 110 ezer euróért kelt el a londoni aukciós ház árverésén, ami az akkori árfolyam szerint 160 ezer eurónak, illetve 43 millió forintnak felelt meg. Egy palota kertje című festménye 2014 decemberében − szintén a Sotheby’s aukcióján – végül 230 ezer fontért talált gazdára − holott értékét magasabb összegre, 250-350 ezer font közé becsülte az aukciósház −, az ár akkoriban 276 ezer eurónak, azaz 88 millió forintnak felelt meg.
Az MNB Értéktár programja – mint az a múlt héten megjelent Közbeszerzési Értesítőből kiderül – 400 ezer euróért, mintegy 128 millió forintért vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum részére a Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című festményt Johnny Van Haeften londoni galériájától. A holland műkereskedő 2016-ban és 2017-ben a világ egyik legnagyobb képzőművészeti vásárán, a maastrichti TEFAF-on mutatta be Jan Van Der Heyden 32-szer 40 centiméter méretű művét, ám ott nem kelt el. Az Értéktár program honlapja szerint a mű 1684 körül született, a neves amerikai művészettörténész, Peter C. Sutton – a holland barokk szakértője − viszont 1660−1665 közé datálta a mű keletkezését a Sotheby’s 2005-ös katalógusában – a festmény értékét befolyásolhatja, hogy Van Der Heyden korai vagy érett alkotói korszakában keletkezett-e. „A festménynek ismert egy párdarabja, amely a londoni Wallace Gyűjteményben látható, s szintén egy kölni városképi részletet ábrázol” – olvasható az Értéktár program honlapján, de a leírás valójában Van Der Heyden számos művére ráillik. A holland barokk festő többek között Amszterdamban, Kölnben, Düsseldorfban is számos hasonló városi látképeket készített. Műveit a világ neves múzeumai, galériái őrzik, többek között Amszterdamban, Londonban, Párizsban, Firenzében, Szentpéterváron, New Yorkban és Washingtonban. És Budapesten is: a Szobasarok ritkaságokkal című, halálának évében festett művét a Szépművészeti Múzeumban őrzik.
Kerestük kérdéseinkkel az MNB Értéktárat, amint válasz érkezik, frissítjük cikkünket.
