Komoly vita van politikai elemzők között arról, hogyan definiálhatjuk az Orbán-rendszer természetét. Ön mit gondol?
Rengeteg érdekes definíció létezik, a maffiaállamtól a The Washington Post legutóbbi cikkéig, amely versengő autoriter rezsimnek minősíti a NER-t. Én azt mondanám, alkotmányos autokrácia van Magyarországon, mert ugyan a rendszer autoriter természetű, de közben minden alkotmányosan történik – papíron. De úgy gondolom, Orbán Viktor nem kész recepteket követ, sokszor él váratlan megoldásokkal, ezért nem is nagyon lehet kiszámítani, mi lesz a következő lépése. A fő célja éppen, hogy megtévesszen mindenkit: imitálni, hogy Magyarország még demokrácia, miközben a háttérben már szinte semmi nincs, ami egy demokrácia valódi tartalmát jelenti. Szándékosan törekszik arra, hogy ne lehessen könnyen meghatározni, mit is tesz.
Néhány napja látott napvilágot a Závecz Research felmérése, amely szerint a Fidesz 250 ezer szavazót veszített a túlóratörvény elfogadása után. Ez ugyan nem földcsuszamlásszerű változás, de jelezheti, hogy Orbán Viktor elszámította magát a törvényt illetően?
A Fidesz népszerűsége az elmúlt években folyamatosan ment fel és le, 2012-ben az új alkotmány elfogadása után sokkal többet veszített. Orbán is tisztában van ezzel, kalkulál is vele szerintem és egyelőre úgy tűnik, jól kezeli. A népszerűtlen intézkedéseket fogadtatja el a ciklus elején, így van még ideje kezelni a helyzetet, még ha az EP-választás most közel van is. Mindig kitalál valami új trükköt, hogy növelje a szavazótáborát, például módosítja a választási törvényt, hogy szavazójogot adjon az őt támogató határon túliaknak. Vagyis Orbán megteheti, hogy egy időre veszít a népszerűségéből, megvannak az eszközei, hogy ezt ellensúlyozza később. Ha más nem, kreál egy ellenséget, mint például a menekülteket. Nagyon nehéz követni, egy lépéssel igyekszik mindenki előtt járni. Kontrollálja a média nagy részét, könnyen meg tudja osztani az ellenzéket. Utóbbi egyetlen esélye szerintem, hogy minden köztük lévő ellentétet félretesznek és csak arra koncentrálnak, hogy valamennyien le akarják váltani Orbánt.
A túlóratörvényig úgy tűnt, semmilyen botrányérzékeny intézkedés nem árthat a Fidesz népszerűségének. Ennek mi lehet az oka?
Szerintem Orbán és a Fidesz nagyon jól látja, miben meddig mehet el. Ebben okosak. De például, ha az Európai Unió hatékonyabban állna ellent, ha hangosabban felemelné a szavát amiatt, ami Magyarországon történik, ha egységesebb lenne, az komoly veszélyt jelentene a Fideszre. Magyarországon még mindig nagyon erős az uniós tagság támogatottsága. Ez sebezhetővé tenné a kormányt egy ilyen helyzetben. Ha az emberek úgy éreznék, az unió kínálta előnyök kerülnek veszélybe a kormány miatt és ez a saját életükre is drasztikus hatással lehet, az sokakat komolyan elgondolkoztatna. Csak éppen nem ez a helyzet. Nem véletlen, hogy Orbán Viktornak annyira fontos az EP-választás. Mindenáron meg akarja akadályozni, hogy egy ilyen, hatékonyabb Unió jöhessen létre.
Egyelőre neki kedvezően látszanak alakulni a dolgok.
Valóban, egyik fő támogatója, Manfred Weber a legesélyesebb jelölt az Európai Bizottság élére és könnyen lehet, hogy a Fidesz súlya megnő a Néppártban a választások után. Orbán ezért most szintet lépne, összehozná egy koalícióba az euroszkeptikus politikai erőket. De azt gondolom, az EU ennél azért ellenállóbb lesz Orbán törekvéseivel szemben.
Mit gondol ebből a szempontból az EP legújabb döntéséről, egy olyan mechanizmus elfogadásáról, ami lehetővé teszi a támogatások megvonását a demokratikus értékeket veszélyeztető kormányoktól?
Ezt már sokkal korábban kellett volna. Nem is értettem, a magyar ellenzék miért nem támogatta, amikor szóba került. Most végre napirenden van, ugyanakkor a helyzet nehéz, mert miközben az EU-nak ez egy eszköz arra, hogy rábírjon kormányokat a jogállamiság megőrzésére, nem szabad, hogy az egyes állampolgárok úgy érezzék, végső soron őket büntetik Brüsszelből. Úgy elvágni Orbánt és körét a támogatásoktól, hogy azt ne az emberek érezzék meg. Ezért fontos, hogy a mostani döntéssel párhuzamosan az EP egy olyan pénzalap létrehozásáról is határozott, amivel az egyes demokratikus törekvéseket támogathatják.
Ahogy említettük, Orbán Viktor azt szeretné, hogy a választások után az Európai Néppárt az EU-szkeptikusokkal szövetkezzen. Manfred Weber viszont egyenesen Európa gonosztevőinek nevezte őket, Orbán másik „szövetségese”, Sebastian Kurz pedig a Fideszben mumusnak tartott liberálisokkal működne együtt. Mi jöhet ezután?
Szerintem Orbán Viktor kettős játékot játszik. Szeretné jobbra tolni az EPP-t, és ezért sokat tett is, ugyanakkor kreált is egy nagyon erős koalíciót magával szemben a párton belül, amelyik a legszívesebben kizárná. Ezért B-terve is van, ebben az esetben létrehozná saját mozgalmát és kívülről bomlasztaná az EPP-t. Ebben már nagy rutinja van, hiszen a magyar jobboldalon szívós munkával mindenkit kinyírt a Fidesz körül. Ugyanezt most európai szinten próbálná meg. Bár most sokan úgy gondolják, erre úgysem lehet képes, hiba lenne alábecsülni.
Idén is eljön hozzánk Vlagyimir Putyin, ami nem meglepetés, az már igen, hogy a magyar miniszterelnök februárban Minszkben Alekszandr Lukasenka belorusz elnökkel, ahogy mondani szokták, Európa utolsó diktátorával találkozik. Semmit nem lehet tudni az út részleteiről. Milyen közös ügye lehet Orbán Viktornak és Lukasenkának?
Orbán Viktor egyértelműen Putyin legfontosabb embere az EU-ban. Lukasenka? Szerintem Orbán itt is már előre gondolkodik: úgy kalkulál, az uniós pénzek középtávon jelentősen csökkenni fognak, valamilyen alternatív finanszírozási forrásra lesz szüksége a magyar gazdaságnak. Ezért már régóta igyekszik egyfajta „Nemzetközi Diktátorszövetséget” létrehozni, Lukasenka csak egy ebben a sorban. Nem véletlen, hogy egy sor autoriter rendszerrel kötött már partnerségi megállapodásokat Magyarország.
A paksi erőmű bővítése viszont nem úgy halad, ahogyan az oroszok szeretnék, Orbán Viktor menesztette is az ezért felelős államtitkárt. Mi lesz a beruházás sorsa?
Mindig azt mondom, hogy Oroszország fontos szereplő, de nem szabad a jelentőségét eltúlozni. Orbán mindig megpróbálja elkerülni, hogy túlzottan egy embertől függjön a hatalma, ezért nyírta ki Simicska Lajost is. Kína sokkal nagyobb szereplő lehet ebben a játszmában. Nem véletlen, hogy Orbán minél több kínai beruházást akar Magyarországon látni, hogy ilyen sok kínai kapott letelepedési kötvényt. Budapesten már nagyon sok kínai él, és Magyarország minden eszközzel segítené a kínai térnyerést az EU-n belül.
A kormánynak végül sikerült elérnie, hogy a CEU legalább részben elköltözzön Magyarországról, az amerikai kormány pedig ezt tétlenül nézte, sőt David C. Cornstein nagykövet még az egyetem vezetését hibáztatta. Mi történhetett a háttérben?
Az Egyesült Államok valóban másként viselkedett volna egy ilyen helyzetben – normál körülmények között. Csakhogy most nálunk sem ezek uralkodnak. Amikor Rex Tillerson lett Donald Trump külügyminisztere, harmadával csökkentették a Külügyminisztérium költségvetését. Majd Trump sokáig nem volt képes új nagyköveteket kinevezni. Vagyis most egy kicsit káosz van nálunk a külügyben, még ha a térséget ismerő szakértők a helyükön maradtak is. Politikai szinten azonban hiányzik a kurázsi, hogy ilyen helyzetekben hatékonyan lépjenek fel. Trump ráadásul Soros Györgyöt ugyanúgy ellenségnek tartja és szerintem még örült is, hogy Budapesten ez történt vele. Orbán szerintem tudhatta, hogy Trump és emberei valójában nem fogják komolyan kifogásolni a CEU ellehetetlenítését. Számomra sokkolóbb volt, hogy az EU sem tett semmit. Az Európai Bíróság sokkal hamarabb is döntést hozhatna egy ilyen ügyben, de láthatóan erre nincs meg a szándék. Így mire kiderül – és szerintem ez a helyzet –, hogy az ügyben a CEU-nak van igaza, már késő lesz.
Mit gondol a mostani kormányellenes demonstrációkról?
Ez valóban más, mint ami korábban történt, több szempontból is: egyrészt, hogy valóban mindenki együtt tüntet, másrészt, hogy egyáltalán tüntetnek. A pártok, a szakszervezetek, civilek. Mert emlékszem még azokra a demonstrációkra, ahonnan a pártok egyenesen ki voltak tiltva. Nagyon érdekes, hogy a szakszervezetek is aktívabbak, hogy több sztrájk is jöhet a jövőben. Ha néhány, a gazdaság szempontjából is nagyon jelentős cégnél lennének sztrájkok, az nagyon súlyos következményekkel járna a kormányra nézve. A szakszervezeteknek ez nagyon komoly erőt jelentene, kérdés, az ellenzéki pártok tudnának-e kezdeni valamit ezzel az energiával? Persze szükség lenne egy-két új, fiatal szereplőre is ezen a térfélen. Ebben a helyzetben most benne van a fordulat lehetősége.
Említette, hogy Orbán Viktor szeret váratlan trükkökkel előállni. Mi lehet a következő trükkje?
Szerintem az EU jövőjével kapcsolatos dolog lesz. Már beszéltünk az európai ambícióiról, hogy kreálna akár egy EU-szkeptikus koalíciót is, ha vezethetné. De ott nem manipulálhatja úgy a szabályokat, mint odahaza. És mivel ennyire Európára figyel, ez esély lehet odahaza az ellenzéknek is. Ha az EP-választásokon sikerülne a Fideszt visszaszorítania az ellenzéknek, az Európa számára bebizonyíthatná, hogy nem legyőzhetetlen. És akkor az EU is erőteljesebben léphetne fel Orbán Viktorral szemben a demokrácia helyreállításáért.
