Noha törvény szerint már a kancellárok a szakképzési centrumok vezetői, hivatalba lépésükre március elejéig várni kell – értesült lapunk. Addig a centrumok főigazgatói látják el a kancellári teendőket; igaz, a tavaly év végén elrendelt kiadásstop miatt nincs teljes mozgásterük.
Megírtuk: Palkovics László innovációs miniszter október végén nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely a felsőoktatás mintájára a szakképzésben is kancelláriarendszer kiépítését szorgalmazta. A javaslatot elfogadták, a törvény január elsején életbe is lépett. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár levélben utasította a főigazgatókat: a kancellárok érkezéséig ne, vagy „csak a legszükségesebb mértékben” döntsenek a tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról.
Vagyis a főigazgatók továbbra sem köthetnek hosszabb távú szerződéseket, a centrum kiadásait továbbra is minimumon kell tartani. A centrumok működésére rálátó forrásunk szerint ez leginkább ott jelent gondot, hogy a főigazgatók nem tudnak megbízási szerződést kötni szakemberekkel, szakmai oktatókkal, holott erre nagy szükség lenne: a szakképző intézményekben nagy a fluktuáció, szinte mindig szükség lenne újabb szakemberekre. Szakoktatókból van a legnagyobb hiány, a helyettesítések az oktatás minőségének rovására mennek.
A szakképzés irányítása azonban nemcsak a kancellárokkal változik: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) is nagyobb szerepet kap a jövőben. Az NSZFH élére a fideszes Kucsák Lászlót nevezték ki idén januártól. Kucsák 2006-ban lett a Fidesz fővárosi képviselője, előtte iskolaigazgató volt a Vajk-Sziget Általános Iskolában. 2010-ben országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, a parlamentből a 2018-as április választásokat követően esett ki, miután választókerületében alulmaradt az MSZP-s Kunhalmi Ágnessel szemben. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) korábbi vezetőjének, Solti Péternek távozása után Kucsák neve is felmerült, mint új KK-elnök, ám a pozíciót végül nem ő, hanem a Központ addigi szakmai-elnökhelyettese, Hajnal Gabriella kapta meg tavaly nyáron.
Forrásunk szerint ez nem meglepő, már akkor világos volt, hogy a szakképzés élére is kell majd egy „megbízható ember” – szemben Pölöskeinével, akiről az a hír járja, hogy nem könnyen irányítható, „megy a saját feje után”. Kucsákot decemberben ki is nevezték a szakképzési rendszer fejlesztéséért felelős miniszteri biztosává, majd januárban az NSZFH élére ültették. – Így lényegében párhuzamos vezetés jött létre a szakképzés területén: Kucsák mint miniszteri biztos és NSZFH-elnök, illetve Pölöskeiné mint szakképzési helyettes államtitkár. A cél azonban utóbbi pozíciójának gyöngítése – fogalmazott forrásunk. Pölöskeinét – aki korábban kormánykritikus nyilatkozatoktól sem riadt vissza – az védi, hogy Áder János köztársasági elnök húga, ezért sem akarnak tőle „látványosan” megszabadulni.
Mindezt alátámasztja a Magyar Közlöny december 27-i száma is, amely 15 pontban sorolja, milyen új feladatokat, hatásköröket kap a Kucsák vezette NSZFH. Az új szakképzési centrumok alapításának javaslásától a gazdálkodás ellenőrzésén, irányításán át a „miniszter által meghatározott egyéb feladatok” végrehajtásáig lényegében az egész terület Kucsák kezébe került.
