Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.
A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra.
Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani. Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”.
A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből.
Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.
