A 2015-ben a röszkei határnál történt zavargások után terrorcselekmény miatt először 10, majd 7, végül pedig 5 évre ítélt Ahmed H. kicsivel több, mint egy éve nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen jó hírnév megsértése miatt. A szír férfi azt kifogásolta, hogy a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyik kérdésében az szerepelt, már elítélték amiatt, hogy kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre - miközben az idő tájt, még nem született jogerős ítélet az ügyében. Ezzel kapcsolatban Ahmed H. a mai tárgyaláson elmondta, úgy érezte, ez nagyon durva nyomásgyakorlás a magyar állam részéről - tudósít az Index.
A bíró főként azért hallgatta meg csütörtökön személyesen a férfit, mert a mostani volt az utolsó lehetősége erre: Ahmed H. január 19-én, azaz szombaton letölti a rá kiszabott 5 éves büntetés kétharmadát, így feltételesen szabadlábra helyezik, ami után rögtön idegenrendészeti eljárásba kerül és kitoloncolják az országból. A mostani eljárást ettől függetlenül a törvényszék a távollétében is lefolytatja, ítéletet várhatóan február elsején hoz majd.
Ahmed H. meghallgatásán többek közt kifejtette, egy idegen országban, a nyelvet nem beszélve, a rabtársaitól értesült arról, hogy kormányzati anyagban már az szerepel, elítélték, holott még a jogerős döntés előtt állt, ezért nyomasztották különösen a történtek. ""Napokig nem tudtam enni, aludni, sírtam és imádkoztam. A magyar kormány tisztességébe vetett bizalmam összetört, azon gondolkodtam, hogy ez befolyásolhatja-e az ügyemet" - fogalmazott.
A per során a minisztérium jogi képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy a felperes nem is tudja, valójában miért indította a pert, így az általa előadott sérelmek nincsenek összefüggésben a per tárgyával. Azt is állította, hogy a nemzetközi ismertségét nem a nemzeti konzultáció hozta meg, sőt, éppen azért szerepelhetett a nemzeti konzultációban, mert akkora már szinte szimbólumává vált a röszkei eseményeknek. Amihez az éppen őt képviselő nemzetközi jogi szervezetek is éppúgy hozzájárultak.
A bíró kérdéseivel többször is körbejárta, Ahmed H. tudja-e pontosan, mi az a nemzeti konzultáció, és bár kiderült, nincs teljesen tisztában vele, azt azért tudta, hogy a kérdőív, benne az általa kifogásolt mondattal Magyarország összes háztartásába eljutott. Éppen ezért a beadványban többek közt azt is kérték, a minisztérium konzultációs ívenként egy forintot, azaz összesen 8 milliót fizessen. Ahmed H. hangsúlyozta, szerinte egyértelmű, hogy a magyar kormány konzultációs kijelentése nyomást gyakorolt a bíróság döntésére is.
