Polgárháborús állapotok fenyegetnek a Kongói Demokratikus Köztársaságban, miután múlt csütörtökön hatalmas meglepetésre az ellenzék egyik jelöltjét, Félix Tshisekedit hozta ki az elnökválasztás győztesének a helyi választási bizottság. Sötét alku állhat a háttérben, amit az is jelez: a Financial Times által megszerzett ívek szerint komoly választási csalás történt.
A voksolás esélyesének tartott ellenzéki jelölt, Martin Fayulu már az eredmény egy héttel ezelőtti bejelentésekor a választási eredmény teljes meghamisítására gyanakodott. Mint mondta, elvették tőle a győzelmet, ezért az alkotmánybírósághoz fordult, s a szavazatok újraszámlálását követelte. Elvileg persze lehetséges, hogy egy csalódott jelölt nem hajlandó belenyugodni a vereségbe, itt azonban többről van szó. A befolyásos katolikus egyház közleményében kifejtette, nem annak a jelöltnek a győzelmét jelentették be, akit 40 ezer választási megfigyelője sugallt. Később – amint ez a FT által is megszerzett ívekből egyértelműen kiderült -, nem Tshisekedire vagy Emmanuel Shadaryrára, a leköszönő Joseph Kabila elnök jelöltjére gondoltak, hanem Fayulura.
A hivatalos eredmény szerint Tshisekedi 38,57 százalékot szerzett, Fayulu csak 34,83 százalékot. Az alulmaradt ellenzéki jelölt hívei szerint azonban pártfogoltjuk 61 százalékot kapott, de Kabila nyomására nem lehetett bejelenteni győzelmét. A Financial Times szerint Fayulu valójában 59 százalékot kapott, s ő nyert a szavazókörök többségében.
A leköszönő Kabila 47 évesen már tapasztalt elnöknek mondhatja magát, hiszen 2001 óta áll hazája élén. Elvileg 2016 december 20-án járt le mandátuma, a hatalomtól azonban igen nehezen szabadult meg, a választást kétszer is elhalasztották, így csak két évvel később, 2018. december 30-án rendezték meg. Rendkívüli népszerűtlenségnek örvendett, vaskézzel irányította az országot, afféle rendőrállamot hozott létre. Többször tüntettek ellene, a megmozdulásokat kegyetlenül verték le. 2015 januárjában tiltakozó akciókat tartottak ellene, melynek során 42 ember vesztette életét.
Sokan abban is kételkedtek, hogy Kabila valaha is átadja a hatalmat. Végül Tshisekedi győzelmével egy korszak véget ért. Sokan lelkendezve tudatták: Kongó történetében először van példa békés hatalomváltásra. A helyzet azonban távolról sem ennyire rózsás. Eleve gyanús, hogy a Kabila által támogatott Shadary milyen könnyen beismerte a vereséget. Másrészt az sem lehet véletlen, hogy Tshisekedi, akit korábbi miniszterelnök apja, a két éve elhunyt Étienne Tshisekedi is alkalmatlannak tartott bármilyen komolyabb politikai feladatkörre, végül nem állt be a közös ellenzéki jelölt Fayulu mögé, hanem önállóan indult. Feltételezések szerint Kabila felismerte, Shadary túl népszerűtlen ahhoz, hogy megnyerje a voksolást, ezért Tshisekedivel alkut kötött. Ezzel egyrészt sikerült megosztania az ellenzéket, másrészt azt a benyomást kelthette, hogy a választáson nem történt csalás – elvégre nem az elnök jelöltjét hozták ki győztesnek.
Az alkuval kapcsolatos híreszteléseket az is erősíti, hogy Tshisekedi bejelentette, együtt kíván működni Kabila pártjával, amely a hivatalos adatok szerint a legtöbb mandátumot szerezte meg az elnökválasztással egy időben megrendezett parlamenti választáson. Feltételezések szerint a nem túl tehetségesnek tartott új elnök Kabila bábja lesz majd, s képtelen lesz önálló döntést hozni a leköszönő államfő nélkül.
Fayulu egyelőre jogi úton próbál érvényt szerezni vélt igazának, sok siker azonban nem kecsegtet számára, s már az ország több részéről jeleztek zavargásokat, a törzsi villongásoknak nehéz lesz útját állni. Az alulmaradt ellenzéki jelöltnek ugyan van elég karizmája az ország átalakításához, de azért mögötte is állnak olyan emberek, akik neve némi riadalmat kelthet a helyiek körében. Az egyikük a korábbi milíciavezér, Jean-Pierre Bemba, a másik pedig a nyersanyagban gazdag Katanga tartomány vezetője, Moise Katumbi. Vélhetően valamit kértek Fayulutól támogatásukért cserébe.
Egy biztos, a kongói választás megnyugvást nem hoz az ország számára, s félő, előbb-utóbb ismét polgárháborús viszonyok alakulnak ki az országban, amely az eltelt években már hozzászokhatott az erőszakhoz.
