Igen jelentős népszerűségnek örvend Szerbiában Vlagyimir Putyin, állította egy, a TASSZ hírügynökségnek adott interjújában Aleksandr Vucic szerb elnök. A belgrádi politikus annak kapcsán nyilatkozott az orosz hírügynökségnek, hogy ma hivatalos látogatásra érkezik Szerbiába az orosz államfő.
A vizit súlyát jelzi, hogy az interjúzás kölcsönös volt, Putyin a szerb Vecernje novosti és a Politika című napilapoknak adott előzetes interjút. Vucic megelőlegezte, hogy az utóbbi húsz év legnépesebb fogadtatására számíthat Putyin Belgrádban.
Egy eddig ismeretlen szerb egyesület arra buzdította a szerbeket, hogy vegyenek részt az általuk Putyin tiszteletére szervezett felvonuláson. A belgrádi ellenzék szerint az ismeretlen egyesület mögött valójában Vucic áll, aki a hat hete tartó, ellene irányuló utcai tiltakozásokra válaszul tartana erődemonstrációt. Vucic jó érzékkel érzelmi húrok pengetésével csalná utcára a Putyint ünneplő tömeget. Interjújában kiemelte, hogy az orosz elnök népszerűsége a szerbek körében annak köszönhető, hogy, mint fogalmazott, Putyin mentette meg Szerbiát a népirtás bélyegétől.
„Sohasem fogjuk elfelejteni 2015-t, amikor Szergej Lavrov külügyminiszter és az áldott emlékű Vitalij Csurkin, Oroszország volt ENSZ nagykövete Putyin utasítására megmentették Szerbiát attól, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja azt a brit javaslatot miszerint a szerb nép népirtást követett el a volt Jugoszlávia területén. „ (Oroszország megvétózta a brit javaslatot az ENSZ BT-ben, amely népirtásnak akarta minősíteni az 1995-ös srebrenicai vérengzést.) Vucic leszögezte, Szerbia megbízható szövetségese Oroszországnak, szigorúan tiszteletben tartja vállalásait és ígéreteit, Washington és Brüsszel kérésére sem hajlandó a továbbiakban sem szankciókat bevezetni Oroszország ellen. Beszélt arról is, hogy gyakran egyeztet az orosz elnökkel, tanácsot is kér tőle.
Putyin is érzelmi húrokat pengetve hangolta a szerbeket, emlékeztetett, hogy a NATO 1999-ben két és fél hónapon át bombázta az akkori Jugoszláviát, majd 2008-ban segített elszakítani az országtól albánok lakta déli tartományát, Koszovót. Putyin ostorozta a NATO-t, mindenekelőtt Macedónia felvétele miatt és többek között azt állította, hogy a Balkánon jelentős destabilizációs tényezőnek számít az észak-atlanti szövetség, az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai ország térségbeli pozíciója megerősítését célzó politikája, Oroszország viszont mindig a térség országai mellett állt, s most is fontosnak tartja a régió biztonságának és stabilitásának megerősítését. Az orosz elnök Szerbia iránti elkötelezettségét szemlélendő hozzátette, Oroszország igyekszik javítani Szerbia védelmi lehetőségeit fegyverek és harci eszközök ajándékozásával, korszerűsítésével.
Szerb sajtóinformációk szerint több mint hetvenezren fogadják ma Putyint Belgrádban
