Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Ezt pedig avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
