OLAF;Európai Számvevőszék;

Az Európai Számvevőszék luxemburgi épülete - Illusztráció

- Senki sem foglalkozik az OLAF ajánlásaival - Reformot sürget az Európai Számvevőszék

A csalások alig töredéke lehet az, amit sikerül felderíteni. Az Európai Ügyészség is kevés az ECA szerint, amíg a nyomozást a nemzeti hatóságokra bízzák.

Az Európai Uniónak erősítenie kellene a fellépését a költségvetési forrásokat érintő csalások és szabálytalanságok ellen, az ezek felderítésére szolgáló jelenlegi rendszert ugyanis komoly hiányosságok gyengítik - írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA). A csütörtökön közzétett értékelés szerint

az Európai Bizottság jelenleg nem rendelkezik átfogó információkkal a csalások nagyságrendjéről, jellegéről és okairól, ami hátráltatja a visszaélések eredményes megelőzését.

Aláhúzták: a bizottságnak kezdeményezőbb szerepet kellene vállalnia, és újra kellene gondolnia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepét és feladatkörét. A hivatalos adatok szerint 2017-ben mindössze 390 millió euró - nagyjából 125 milliárd forintnyi - volt az uniós büdzsét érintő felderített csalások összege, azaz az összes kifizetés 0,29 százaléka. A valós számok azonban a szervezet szerint ennél jóval magasabb lehetnek.

Az OLAF ajánlásai évi átlag 17 esetben - az összes felderített eset kevesebb mint felében - eredményeznek vádemelést a feltételezett csalókkal szemben.

A hivatal zárójelentései ráadásul esetenként nem nyújtanak elég információt, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett EU-források visszafizettetését. 2012 és 2016 között az ajánlásokban javasolt összegnek csak mintegy 15 százalékát sikerült ténylegesen visszafizettetni - írták.

"Épp ideje, hogy a bizottság végre kézbe vegye ezt a problémát, és eredményes rendszert alakítson ki a megelőzés, a felderítés és a csalók elrettentése céljából"

- közölte Juhan Parts számvevőszéki tag, aki szerint mindenekelőtt az OLAF reformjára lenne szükség. Az ECA üdvözölte az Európai Ügyészség létrehozását, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a felderítés és a nyomozás így is nagy mértékben a nemzeti hatóságoktól függ majd. A számvevőszék előremutató lépésnek tartanák, ha a jövőben az Európai Bizottság egyik tagja kizárólag a csalások ügyével foglalkozna.

Az Európai Unió független, külső ellenőreként az Európai Számvevőszék gondoskodik az uniós adófizetők érdekeinek védelméről, ellenőrzi, hogy a források beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti a pénzgazdálkodás javítását.

Egymillió aláírás az Európai Ügyészséghez való csatlakozásértMár novemberben 200 ezer körül volt azoknak a száma, akik aláírták Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozását követelő íveket. Azóta is tízezrek dolgoznak folyamatosan a „Ne hagyjuk büntetlenül!” nevű akció keretében, és jó eséllyel a rabszolgatörvény decemberi elfogadását követő ellenzéki akciók is rengeteg újabb támogatót hoztak.
A kezdeményező Hadházy Ákos szerint a cél, hogy a májusi EP-választásokig összejöjjön egymillió aláírás, amivel nyomást lehet gyakorolni a kormányra, amely eddig mereven elrázkódott az Európai Ügyészség gondolatától is. A politikus úgy véli, az ország épp azért nem csatlakozott eddig az Európai Ügyészséghez, mert miközben Orbán Viktor rendszerét az EU-s támogatások tartják fenn, ebből fizeti ki saját embereit és némíttatja el ellenfeleit, retteg a felelősségre vonástól.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az ellenzéki képviselők öt pontjának is egyike.

Sok helyen 3 méteres a hó, több település már megközelíthetetlen lenne a hadsereg segítsége nélkül. Van tartomány, ahol már temetkezni is tilos az életveszélyes fák miatt.