Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok, valamint olyan magyar állampolgárok is szavazhatnak majd a tavaszi európai uniós választásokon, akik az Európai Unió területén kívül élnek – erről még tavaly döntött a Parlament Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes javaslatára. Vagyis a négy évvel ezelőttihez képest többen szavazhatnak majd, igaz, ez a 8 millió magyar választópolgárhoz képest nagyságrendileg elenyésző mértékű bővülés lesz minden bizonnyal. A módosítás a vajdasági, kárpátaljai, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és más nem uniós országokban élő magyar útlevéllel rendelkező honfitársainkat érinti. Nekik előzetesen regisztrálniuk kell ahhoz, hogy májusban levélben voksolhassanak majd. A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint a Vajdaságból eddig 56 ezren, az Egyesült Államokból 1401-en, Kanadából 1087-en, az Egyesült Királyságból 877-en, Svájcból 892-en, Ausztráliából 719-en regisztráltak eddig. Mivel Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, onnan nincs adat, de tudható, hogy tízezres nagyságrendben bírnak magyar útlevéllel is Kárpátalján. Ha valaki szavazni akar, a Nemzeti Választási Irodához kell fordulnia regisztrációért.
A módosítás vélhetően a kormánypártoknak kedvez, legalábbis a korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta. Áprilisban például a 225 025 levélszavazatból 216 561, vagyis a teljes szám 96 százaléka jutott a Fidesznek, a második az LMP, a harmadik a Jobbik volt, de látható, hogy az ellenzéknek elenyésző szavazati arány jutott csak. Az ellenzék szempontjából az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok lehetnek a legérdekesebbek: a Brexit miatt március 29-e után ők már unión kívül élők lesznek. Öt éve az EP-választásokon 6253 külképviseleti szavazatból még így is a Fidesz szerzett 45,36 százalékot, a második az Együtt-Párbeszéd Magyarországért listája volt 17,7-el, ezt most nyugodtan számolhatjuk baloldali ellenzéki szavazatoknak, vagyis, ha hozzáadjuk az MSZP akkori 4,2 százalékos arányát, azt mondhatjuk, a baloldal nagyjából a külképviseleti voksok ötödét hozta el. Az LMP 15,19, a Jobbik 12,6 a DK 5,2 százalékot kapott.
A választásokat egyébként több napon tartják majd az Európai Unió országaiban, de mivel Magyarországon csak munkaszüneti napra eshet az alkalom, Áder Jánosnak nincs más lehetősége, mint május 26-ára, vasárnapra kiírni a voksolás időpontját. A korábbiakhoz képest más változás nincs, az egész ország egy nagy választókerület lesz majd, vagyis tisztán listás szavazás lesz, öt százalékos bejutási küszöbbel – függetlenül attól, hogy hány párt állít közös listát.
Öt éve egyébként a közvéleménykutatók jellemzően jelentősen alá vagy túlbecsülték a Fidesz szereplését, 46 és 57 százalék között becsülték a pártra adott voksok arányát, a tényleges 51 százalékot senkinek nem sikerült eltalálnia. A nagy kérdés idén a részvétel lesz, a magyar választók eddig elég passzívak voltak, ráadásul növekvő mértékben, 2004-ben 38 százaléknyian mentek el szavazni, öt évvel később 36 százalékra csökkent az arány, legutóbb már csak 29 volt. Egyelőre nem tudni, a múlt év végén kezdődött összellenzéki tiltakozássorozat változtatott-e a szavazói kedven, de az most biztosnak tűnik, hogy közös ellenzéki lista – amit Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szorgalmazott az év első tömegdemonstrációján – nem lesz.
