beruházás;központosítás;állami;

illusztráció

- Hiába az állami ügynökség, a drágulás megmaradhat

A féktelen pazarlás megállítására állított fel beruházási ügynökséget a kormány. A lépés hatékonysága kérdéses.

"Az állami beruházások nem voltak megfelelően előkészítve az elmúlt években, sok esetben csak a politikai döntés született meg egy-egy nagy beruházásról, a szakmai előkészületek, a gazdaságossági-megvalósíthatósági vizsgálatok a háttérben maradtak" - jelentette ki Domokos László a Világgazdaságnak adott interjújában. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Orbán-kormányok beruházási döntéseinek kritikájaként is felfogható véleményét azt követően fogalmazta meg, hogy az Országgyűlés a múlt év végén törvényt fogadott el arról: januártól a 700 millió forint feletti állami magasépítési beruházásokat egy állami tulajdonú beruházási ügynökség bonyolítja le.

A kormány a feladatra a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t jelölte ki, amelyről annyit lehet tudni, hogy évek óta beruházója a nagy állami sportfejlesztéseknek, illetve kisebb oktatási fejlesztéseknek. Ez az ügynökség valósítja majd meg innentől mindazokat az állami beruházásokat (jövő januártól  az önkormányzatiakat is), amelyek elérik a közbeszerzési értékhatárt. A társaság 500 milliárd forintig vállalhat kötelezettséget. Az ügynökség minden beruházását - még indítás előtt - a kormány hagyja jóvá. Ha a tervek zöld utat kapnak, feltételes közbeszerzést folytatnak le. Ennek eredménye kerül a kormány elé, amely eldönti, vállalja-e a beruházás finanszírozását. A kormány gondoskodott arról is, hogy az újabb bürokratikus szerv ne szenvedjen semmiben hiányt: az ügynökség az idén működtetési költségekre 4,75 milliárd forintot fordíthat. 

Domokos László szerint korábban "több alkalommal is előfordult az, hogy aszimmetrikus volt az információeloszlás, a szakma többet tudott a megvalósítandó projektről, mint a megrendelő, akit ugyanakkor kötött az elköteleződés. A megvalósításoknál így megugrottak a költségek akár 60-70 százalékkal is, és emiatt a közvélekedés általában rögtön korrupciót kiáltott." Arról is beszélt, hogy az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg a beruházásokat azzal, hogy az építőcégek az egyik állami beruházást hagyták ott egy másikért.  

Ha az állam az általa finanszírozott beruházások megvalósulását koordinálja, az önmagában támogatható. Általában célszerű előzetesen, még a közbeszerzés kiírása előtt, a pénzügyi és a tervezési szempontokat figyelembe véve dönteni az alternatívákról - mondta lapunk érdeklődésére Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint azonban Magyarországon a mindent központosító hatalom eddig nem mutatta jelét annak, hogy mérlegeljen: melyik beruházás valósuljon meg és milyen áron. Ezek alapján úgy látja: egy állami kézben lévő ügynökség sem szab majd gátat a mérhetetlen drágulásnak.

A HVG szerint arról van szó, hogy a korrupció mértéktelensége már a Fidesz szavazóbázisát is irritálja és erodálja. Fideszes körökből kiszivárgott információk alapján a lap múlt heti számában arról írt: egyre több jelzés érkezett a kormányfőhöz az elszemtelenedett sápszedőkről. Habár a korrupció, vagyis a saját (politikai) család feltőkésítése bevallottan az Orbán-rendszer lényege, a korrupció mértéke már a hatalomgyakorlást is fenyegeti. Az úszó vb tízszeres költségétől kezdve az ökölvívó-szövetség botrányáig és az állami reklámköltésekkel szétfolyó tízmilliárdokig a pazarlás annyira felbosszantotta Orbán Viktort, hogy úgy döntött: mindent a közvetlen közelében működő csúcsszervezetekre bíz. 

Tavaly 4,4 milliárd euró jött fejlesztésekre az uniótólTöbb mint 1400 milliárd forint fejlesztési forrást (4,4 milliárd eurót) utalt Magyarországnak tavaly az Európai Bizottság - közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Szerinte ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredmény, ezzel a teljesítménnyel Magyarország a V4-eket és a régió többi országát is megelőzi. Magyarország a 2014-2020-as fejlesztési időszakban rendelkezésre álló 9000 milliárd forintos keretének 31 százalékát már lehívta, és ezzel messze túlteljesíti a tagországok 27 százalékos átlagát. - MTI

Hiába növekszik az üzletek forgalma, mintegy 10 ezer fizikai dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből.