Ellentmondásosan, de szokatlan módon korántsem ellenségesen reagáltak az ellenzéki pártok az MSZP elnökének a múlt szombati tüntetésen tett utalására, amely szerint közös EP-listát állíthatnának. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta a Népszavának, hogy önállóan indulnak tavasszal. „Mivel ez egy teljesen arányos, tisztán listás választás lesz, minden politikai erő számára remek lehetőséget nyújt majd arra, hogy felmérje a valós politikai támogatottságát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az őszi önkormányzati választás természetesen egészen más helyzeteket teremt majd. „Akkor valóban nagyon fontos lesz a taktikai szavazás, így a Momentum a Mi Hazánk kivételével mindenki mással hajlandó lesz együttműködni”.
Ezzel szemben a párbeszédes Tordai Bence – hangsúlyozva, hogy ez a személyes véleménye – úgy fogalmazott: bűn lenne nem kihasználni azt a lendületet, ami a közös ellenzéki demonstrációk során létrejött, és tavasszal egymással versengő EP-listákat felállítani. Már csak azért is, mert az őszi önkormányzati választásokra úgyis minden ellenzéki párt deklaráltan együttműködésre készül. „Vagyis a történet eleje és vége is a közös fellépésről, az ellenzéki egységről szól, így a politikai dinamika és a választási logika is azt diktálja, hogy akkor májusban is egységesen lépjen fel az ellenzék, hiszen a centrális erőtér a szemünk láttára szűnt meg. Az lenne a legjobb, hogy ha Orbán Viktorékkal szemben minden EU-párti politikai erő közösen indulna” – mondta Tordai Bence. A párt hivatalos álláspontja egyébként röviden annyi, hogy a Párbeszéd minden megoldásra nyitott, ami a közös ellenzéki fellépést elősegíti.
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője csak annyit mondott: miként eddig, ezután sem kommentálnak nyilvánosan semmilyen a pártok egymás közti viszonyát illető javaslatot, „a DK minden ilyen esetben a tárgyalások híve”. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője is csak úgy reagált, hogy „ezt a kérdést egyelőre nem nyitottuk ki, az LMP jelenleg önálló EP-lista állítására készül. A Jobbik világossá tett: kizárt a közös lista.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a közös lista, de a külön indulás mellett is vannak érvek. Puszta választási matematika szempontjából, ha például egy közös ellenzéki lista 51-49 százalékos arányban győzi le a Fideszt, az 11 ellenzéki és 10 kormánypárti EP-mandátumot jelentene. Viszont, ha a Fidesz 49 százaléka mellé úgy számolunk, hogy az ellenzéki 51 százalék például 15-12-8-8-8 arányban oszlik meg, máris kiderül, hogy a kormánypárt 12 mandátuma mellé az ellenzék összesen csak 9-et tudna szerezni. „Persze az a legnagyobb kérdés jelenleg: mikor megy el több ellenzéki szimpatizáns szavazni majd májusban. Ha egy lista van, vagy ha külön indulnak a pártok? Néhány héttel ezelőttig még egyértelműen úgy tűnt, az utóbbi esetben mennének el többen, de az év végén kezdődött tüntetések miatt már nem vagyok ebben biztos” – mondta László Róbert.
Érdekes egyébként, hogy 2004-ben Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök javasolt egy közös kormány-ellenzék választási listát a legelső európai parlamenti választásokon, akkor Orbán Viktor "nagyívű javaslatnak" nevezte az ötletet, amiről szerinte érdemes lenne tárgyalni. Végül az egészből nem lett semmi.
