Az idei esztendő kétségkívül legfontosabb uniós eseménye a május 23-26-ika között tartandó európai parlamenti választás lesz. Ezután megalakul az új Európai Parlament (EP), és megváltozik a jogalkotást kezdeményező, illetve az uniós szerződések betartatásáért felelős Európai Bizottság összetétele is. Az év második felében új elnök kerül az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank élére is.
A parlamenti voksolást 27 tagállamban tartják meg, mivel az Egyesült Királyság - a tervek szerint - március 29-ikén távozik az Európai Unióból. Bár a Brexit pontos időpontját jelenleg senki nem meri teljes biztonsággal megjósolni, általános vélemény szerint a szigetország – megállapodással vagy anélkül — négy hónapon belül elhagyja a közösséget. A brit kilépéssel meggyengül az EU, hiszen elveszíti egyik legerősebb nettó befizető tagállamát, de megrövidül az Egyesült Királyság is, miután kivonul a világ legnagyobb és legfejlettebb belső piacáról.
A Brexit után az EP létszáma a jelenlegi 751-ról 705 fősre csökken. A májusi választások tétje, hogy megmarad-e a törvényhozásban az Európa-párti többség, vagy átveszik a hatalmat a nacionalista, populista, szélsőjobboldali erők. Szakértők szerint az utóbbiak megerősödhetnek, de nem kerülnek fölénybe. A kereszténydemokrata Európai Néppárt megőrzi vezető szerepét, de a mostaninál kevesebb képviselője lesz az új parlamentben. A szocialisták még náluk is nagyobb vérveszteséget szenvedhetnek el, miközben a radikális bal- és jobboldaliak, valamint a Zöldek megizmosodhatnak. Többségi vélemény, hogy a következő EP jóval szétdaraboltabb lesz, mint a jelenlegi, és emiatt nehezebben tud majd törvényeket alkotni. Az új képviselőtestület választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét és tagjait. Jean-Claude Juncker elnök és a biztosok mandátuma október 31-ikén jár le. Akárcsak az Európai Tanács élén álló Donald Tuské, akinek az utódjáról az állam- és kormányfőknek kell gondoskodniuk.
Az Európai Unió új vezetőinek hivatalba lépésével nagyjából egyidőben kellene megállapodniuk a tagállamoknak és az EP-nek a közösség 2020 utáni hétéves költségvetéséről. Az állam- és kormányfők decemberi brüsszeli csúcstalálkozójukon 2019 őszéig adtak időt a kompromisszumkeresésre, eloszlatva a reményt, hogy még az uniós képviselőtestület áprilisban lejáró mandátuma előtt nyélbe lehet ütni az egyezséget. A következő hosszútávú büdzséből már csak azok a tagállamok juthatnak hozzá a nekik megítélt kifizetésekhez, amelyek betartják az EU demokratikus értékeit — feltéve, hogy a jogalkotók egyetértésre jutnak a feltétel törvénybe foglalásáról.
Az európaiakat az idén is szorongatni fogják nemzetközi partnerei: az egyre agresszívabb Oroszország, a kíméletlen technológiai versenyt támasztó Kína és a washingtoni Fehér Ház kiszámíthatatlan lakója. Utóbbi súlyos gazdasági károkat okozhat, ha beváltva ígéretét, az Egyesült Államok újabb árucikkekre, elsősorban az európai gépjárművekre és a gépjármű-alkatrészekre vet ki importvámot. De ha minden jól megy, az Európai Központi Bank az idén emel először kamatot 2011 óta.
A tagállamok minisztereiből álló EU Tanácsot az év első felében Románia, júliustól Finnország irányítja. 2019-ben így alapvetően ez a két tagállam határozza meg a Magyarország — és Lengyelország — ellen zajló 7. cikkelyes eljárás következő lépéseit.
