Ismét csak alig ötezer munkavállaló hiányzik ahhoz, hogy újra négy és félmillióra növekedjen a hazai foglalkoztatottak száma. Erről adott számot a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. A munkaügyi statisztikai adatokból az is kiderült, hogy 3,6 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta Magyarországon a tavaly szeptember-novemberi időszakban, amely ugyan az Európai Unióban Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti, ám a számok jótékonyan elfednek néhány nem elhanyagolható körülményt.
A múlt év végi munkaerő-piaci becslések már arról szóltak, hogy elérhette a 600 ezer főt azoknak a magyaroknak a száma, akik tartósan külföldön kerestek maguk számára állást, beleértve azokat is, akik naponta járnak át Ausztriába, és kisebb részben Szlovákiába dolgozni. Őket éppúgy tartalmazzák a hazai munkaügyi statisztikák, mint a közfoglalkoztatottakét, akikről 2018 decemberében azt jelentették, hogy 142 ezren vannak. Ha ezt a két munkavállalói csoportot is figyelembe vesszük, akkor
Bár kétségtelen tény, hogy a közfoglalkoztatottak közül - ha nem is nagy számban - folyamatosan megjelennek a versenyszféra munkavállalói között, azonban az az érdekes helyzet állt elő, hogy az önkormányzatok egyre jobban ragaszkodnak a közmunkásaikhoz, hiszen számos olyan tennivaló van, amelyet nem tudnak mással elvégeztetni.
Lényegében strukturális munkanélküliség jellemzi a magyar munkaerőpiacot - mondta a Népszava érdeklődésére Varga Zsombor. Az Erste Bank junior elemzője szerint ez azt jelenti, a szabad munkahelyek elvárásai és a szabad munkaerő képzettsége, minősége jelentősen eltér egymástól. Emiatt a jelenlegi 3,6 százalékos arány körüli 0,2-0,3 százalékos hullámzásra lehet számítani 2019 folyamán is. Ezt a tényt igazolja az is, hogy a 2017 szeptember-novemberi helyzethez képest egy év alatt ugyan 93 ezer fővel többen dolgoznak, ám a munkanélküliek száma csupán 9 ezer fővel csökkent. Ami azt jelzi, hogy elsősorban a korábbi inaktívak térnek vissza a munkaerőpiacra - mondta a szakember.
A feszített munkapiac miatt a bérek emelkedésének folytatódására lehet számítani 2019-ben is - mondta Varga Zsombor. Emiatt a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Az Erste Bank elemzőinek becslése szerint ezért is nőhetett - előzetes adatok szerint - 2018-ban 4,6 százalékkal a magyar GDP, ami idén viszont 3,6 százalékra lassulhat.
Az viszont elgondolkodtató - mondta Varga Zsombor, hogy a 15-24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. (A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája átlag alatti, 3,2 százalékos volt, míg az 55-74 éveseké mindössze 2,5 százalékos.) Vagyis a pályakezdők továbbra is nehezen ismerik ki magukat a munkaerőpiacon, ezért hosszabb idő telik el addig, amíg elhelyezkednek. Számuk eléri a 35 ezret.
A munkanélküliség átlagos időtartama továbbra is tetemes 14,6 hónap volt a tavaly szeptember-novemberi időszakban. Azaz a munkanélküliek 38 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított, ami magas arány.
