A szerződések őrének szerepével felruházott Európai Bizottság az elmúlt nyolc évben egy sor kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az EU jogállami normáinak megsértése miatt. Az ügyek egy része lezárult, miután a magyar hatóságok a bírált törvényeket és intézkedéseket összhangba hozták a közösségi joggal. Közéjük tartoztak a bírák korai nyugdíjazására vagy az adatvédelmi biztos idő előtti felmentésére vonatkozó döntések.
Az uniós értékek sérelme miatt az utóbbi egy-két évben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások közül négy már elérte az EU luxembourgi székhelyű bíróságát. A bíráknak kell eldönteniük, hogy a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény, a módosított felsőoktatási törvény (lex CEU), a menekültügyi és visszatérési jogszabályok megfelelnek-e a közösségi jognak. Ítéletre vár a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése, az úgynevezett kvótahatározat miatt elindított eljárás is. Leghamarabb, talán négy-öt hónapon belül a lex CEU-ról várható döntés, mivel azt elsőbbségi ügyként kezelik Luxembourgban.
Még nem tartanak bírósági szakaszban azok a kötelezettségszegési eljárások, amelyeket a "Stop, Soros!” néven emlegetett törvénycsomag, illetve a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt határozott el az Európai Bizottság.
A menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítséget bűncselekménnyé nyilvánító "Stop, Sorosról!" folynak az egyeztetések a felek között. Miután a magyar kormány jelezte, hogy nem kívánja módosítani a szabályozást, a brüsszeli testület hamarosan – talán már január közepén – indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptetheti a szankciós folyamatot.
A romák iskolai szegregációja miatt az Európai Bizottság 2016. májusában az eljárás első lépéseként felszólító levelet küldött Magyarországnak. Ebben felkérte, hogy szüntesse meg a roma gyerekek megkülönböztetését az oktatásban, mert az ellentétben áll a faji egyenlőségről szóló irányelvvel. Az eljárás még mindig a kezdeti szakaszban van, mert a magyar döntéshozók időközben olyan jogszabályi módosításokat fogadtak el és intézkedéseket hoztak, amelyek brüsszeli megítélés szerint a szegregáció megelőzését szolgálják. Az Unió székhelyén jelenleg ellenőrzik ezek végrehajtását.
A jogi lépésekkel párhuzamosan több intézkedést is vizsgál az Európai Bizottság, amelyekkel szemben felmerülhet az EU joggal való összeférhetetlenség gyanúja. Ilyen a 25 százalékos bevándorlási különadó, amelyet a bevándorlást támogató tevékenység után kell fizetniük a nem-kormányzati szervezeteknek. A Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint a szabályozást el kell törölni, mert sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát. Várható, hogy hamarosan az Európai Bizottság is véleményt nyilvánít.
A brüsszeli testület emellett vizsgálja az igazságügyi reformot és az igazságszolgáltatás működését is. Különös figyelemmel kíséri a bírák kinevezését és előmenetelét szabályozó rendszert és az ügyészi tevékenységet, amelyekről már megfogalmazott bírálatokat a 2018-as országjelentésben. Az Európai Bizottság a napokban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt is górcső alá veszi abból a szempontból, hogy megfelel-e az EU jognak és normáknak.
A rabszolgatörvényként elhíresült legfrissebb magyar munkaidő-szabályozás uniós jognak való megfelelése ugyancsak vita tárgya lehet, mint beszámoltunk róla, a jogszabályt már tanulmányozzák az EU testület illetékes szolgálatai.
